hirdetés
hirdetés

Megosztott tudás

3D-nyomtatás egy közösségi laborban

Egy globális közösség budapesti műhelyében jártunk, ahol a legújabb technológiai innovációkat lehet alkalmazni és hasznosítani, megvalósíthatóak a saját ötletek mindenki számára elérhető eszközparkkal.

hirdetés

1995-ben a Massachusetts Institute of Technology (MIT) két hallgatója, James Bredt és Tim Anderson átalakított egy tintasugaras nyomtatót úgy, hogy az nem tintát fecskendezett a papírra, hanem egy speciális ragasztó egymásra épített rétegeiből hozott létre egy térbeli tárgyat – ezzel áttörést értek el a 3D-nyomtatásban. Bő egy évtized múlva, 2006-ban Niel Gershenfeld professzor ugyaninnen, a MIT médialaboratóriumából indította útjára a mára globális közösséggé fejlődő FabLabet, melynek célja a digitális gyártási eszközök, erőforrások megosztásán túl a technológiai tudás demokratizálása. A FabLab egy világot behálózó, közel 1000 műhellyel rendelkező technológiai közösség, amelynek magyarországi tagja Budapesten, az Eötvös utcában található.

Az Eötvös utcai műhely
Az Eötvös utcai műhely

„A 6 évvel ezelőtti indulás követően ellepték a FabLabet az ötletgazdák, akik nagyon sok esetben nem rendelkeztek konkrét elképzeléssel arról, hogy az adott fejlesztést hogyan, milyen ráfordítással lehet megvalósítani, vagy ha felkészültek voltak is, nem volt megfelelő fejlesztői kapacitásuk, hogy prototipizáljanak. Így alakult ki egy tanácsadói és eszközszolgáltató ágazat a hazai FabLabben” – meséli Pap Dávid, a FabLab tulajdonos vezetője az üzletpolitikájukat alakító tényezőket. A laboratóriumok működésére nincs egy központilag elfogadott rendszer; egyes városokban egyetemek üzemeltetik őket, máshol – mint például Budapesten is – üzleti alapon, nyitott műhelyként, eszközhasználati vagy tagsági díj fejében bárki által üzemeltethetők. Alapvető céljaik azonban minden helyszínen megegyeznek: egy nagy, az egész közösség számára hasznos tudásbázis létrehozása és a learning by doing elv terjesztése.

3D-nyomtatóktól a lézervágóig

Egy mérnök vagy egy művész gyakorlatilag korlátok nélkül alkothat a 3D-nyomtatás segítségével. Nem jelentenek akadályt a bonyolult alakzatok vagy a kézi megmunkálással nehezen hozzáférhető részletek sem. „Sok eszközzel rendelkezünk, amelyek sokkal többre képesek, mint amit most végzünk velük. Az akár mérnöki, akár művészi területről érkező ötletgazdákat, felhasználókat azért látjuk szívesen, mert az eszközöknek a lehetőségeit szeretnénk minél szélesebb spektrumon kihasználni, és ezt ők a saját megvalósításaik során tágítják.”

Pap Dávid, a FabLab tulajdonos vezetője
Pap Dávid, a FabLab tulajdonos vezetője

A FabLab-műhelyeknek hivatalosan öt géppel kell rendelkezniük ahhoz, hogy csatlakozhassanak a globális szervezethez, ilyen a lézervágó, a szkenner, a 3D-nyomtató, a fóliavágó és a CNC-marógép. A FabLab Budapest műhelyének eszközparkja ennél jóval nagyobb, csak szálfektetéses 3D-nyomtatóból 12 darab üzemel egyszerre. Ezenkívül egy jelenleg izgalmas művészeti projektben részt vevő KUKA robotkar, valamint famegmunkáló eszközök, varrógépek és elektronikai mérőeszközök is megtalálhatók a pesti műhelyben. Ebben a nyílt innovációs térben a korábban csak ipari körülmények között használt technológiák elérhetővé válnak. A műhelyt és a benne található gépeket, eszközöket használati díj ellenében bárki használhatja, amennyiben a műhelyben készült dolgokat dokumentálja, és hajlandó megosztani másokkal is. De azoknak is megfelelő helyszín a FabLab, akik piaci alapú fejlesztésüknek keresnek fejlesztési és gyártási kapacitást.

Van egy ötletem!

Ebben a nyitott innovációs közösségi műhelyben minden a tudás és a technológia megosztásáról szól. „Ha valakinek az az első lépése, hogy lejön hozzánk azzal a felkiáltással, hogy van egy ötlete, mi ehhez a lehető legszélesebb támogatást megadjuk, viszont cserébe azt várjuk, hogy a fejlesztést nyitottá, mindenki számára elérhetővé tegye. Bár a világ az open source-ról szól, és a legnagyobb cégek is megmutatják fejlesztéseik részleteit, itthon mégis nagyon sokan dédelgetik, titkolják, féltik az ötleteiket. Nagyon sok esetben túlpozicionálják az ötletgazdák magának a gondolatnak az értékét, fontosságát, pedig ha az nem indul el a megvalósítás útján, akkor mit sem ér – mondta Pap Dávid. – A FabLabben ez az edukáció nemcsak a FabLab általi tudásátadást jelenti, hanem az egyes felhasználók, projektgazdák is edukációs hatással vannak más projektek gazdáira. Arra próbáljuk ösztönözni a hozzánk betérőket, hogy legyenek nyitottak a párbeszédre, és fordítsanak elég időt és körültekintést arra, hogy átgondolják, az általuk képviselt ötlet megvalósítható-e, van-e értelme vele időt tölteni, pénzt ráfordítani.”

Az elv: edukáció

A Fab Foundation chartájában többek között az az alapelv is megtalálható, hogy minden műhelynek meg kell osztania a szerszámokat és a folyamatokat, tehát a tudást egymással. Az alapötlet szerint ez a tudás globális, ha valaki elkészít egy terméktervet Bostonban, és átküldi a dokumentációt Moszkvába, Nairobiba vagy Amszterdamba, akkor a helyi FabLabben reprodukálni lehet a terméket. A hazai műhely ennél tovább ment az edukáció terén: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közös szervezésű Digital Crafting tanfolyama során a jelentkezők elméleti anyag- és technológiai ismereteken és kreatív gyakorlati stúdiumok során ismerik meg a digitális tárgyalkotás innovatív lehetőségeit. „Évekkel ezelőtt elindítottunk egy nagyköveti programot, amelynek a lényege, hogy a felsőoktatási intézményekben megkerestünk olyan másodéves BA-, MA-, BSc-, MSc-hallgatókat, akiket mi megtanítunk az eszközparkunk használatára, lehetőséget biztosítunk, hogy itt végezzék az alkotói, fejlesztői tevékenységüket, cserébe azt kérjük tőlük, hogy népszerűsítsék a FabLab szolgáltatásait az adott intézményben, és legyenek segítségére azoknak, akik velük együtt tanulnak.”

Az edukációra is nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi hálózat budapesti tagja
Az edukációra is nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi hálózat budapesti tagja

Amiben a FabLab kiemelkedik, az a projekteknek az előzetes validálása és az edukáció – választ adnak egy sor kérdésre: kivitelezhető-e az adott ötlet, milyen technológiával milyen objektív előrelátható kihívások adódhatnak, milyen fejlesztési idővel és ütemtervvel lehet számolni.

A FabLab csapata és infrastruktúrája szolgáltatásként is végez prototípus-fejlesztést és prototípusgyártást, kisszériás és egyedi gyártást. „Azt a tudást, amely a prototípusgyártás során létrejön, mi vissza tudjuk forgatni azok számára, akik a FabLabet gyártási kapacitásként használják. Az üzleti modellünk gyakorlatilag két lábon áll, ha eljön hozzánk egy cégvezető, és azt mondja, hogy szüksége van egy adott prototípus legyártására, akkor egy üzleti szolgáltatást végzünk. Így dolgoztunk többek között a Siemensnek, additív gyártással készítettünk nekik fejlesztéseket, prototípusokat. A másik lábunk a tudásátadás, az eszközök használatával kapcsolatos edukáció, amelynek a fő címzettjei a diákok, akik rendelkeznek koncepcióval, de nem rendelkeznek eszközökkel, és nem tudnak digitális gyártástechnológiák segítségével alkotni. Van több oktatási programunk, amelyek az adott technológiákra koncentrálnak, illetve vannak olyan modulok, amikor egy feladatnak az elvégzését tanítjuk” – mesélte Pap Dávid. 

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[206779] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés