hirdetés
hirdetés

PLM az űrtechnológiában

Épségben Marsot érni az egyik legbonyolultabb feladat a Földön. Az elmúlt nyolc hónap során a Curiosity marsjáró egy védelmező kapszulában utazott az űrön át a fénysebesség közel 10%-val (~31000m/s), hogy 2012 augusztus 5-én elérje úticélját.

hirdetés

Amikor a szonda belépett a Mars légkörébe, az addigi sebességének 99,995%-át kellett elveszítenie a felszínre érés előtti pár méteren. Ahogy a marsjáró a felszín felett egyre alább ereszkedett, a szállítómodul daruként segítette a felszínre érést, teljes földi irányítás nélkül. Csak egy esélyük volt rá, nem lehetett hibázni. A NASA Sugárműfejlesztő Laboratóriuma (JPL – Jet Propulsion Laboratory) először szimulációk százait futtatta különféle eshetőségek kombinációjára – ezek közül számos körülmény előállítására földi körülmények között nem lett volna lehetőség.

A projektet egy számos szakemberből álló kutatócsoport összehangolt munkája alapozta meg, tudósok és mérnökök az Egyesült Államok egész területéről dolgoztak a mai legfejlettebb számítástechnikai eszköztárral. Ennek a nagyszerű űreszköznek a kifejlesztését, a NASA a Siemens PLM szoftverek segítségével végezte el. A JPL által használt NX CAD/CAM/CAE tervezőrendszer volt segítségre a mechanikai egységek kifejlesztésére a marsjáróban; és ugyancsak hasznosnak bizonyult a Teamcenter alkalmazása, amivel a szonda digitális életciklusát tudták szimulálni.

A széleskörű fejlesztésnek köszönhetően a JPL tervezőcsapata képes volt digitálisan megtervezni, tesztelni, összeszerelni és szimulálni a kész marsjárót anélkül, hogy egyetlen valós prototípust is el kellett volna készíteni, mégis a teljes valósidejű folyamat lépésről-lépésre monitorozhatóvá vált.

CAE a termikus és áramlási tényezők vizsgálatára

Az NX CAE tervező egység részeként a Siemens PLM szoftvere segítségével vizsgáltuk a termikus és áramlási tulajdonságokat. Legyen szó akár autógyártásról, űrkutatásról vagy elektrotechnikáról a kutatási módszerek szorosan összefüggenek, hasonlóak a szimulációs alapszabályok úgy, mint például a szerkezeti analízis- mondta Bob Krylo, a JPL tervező mérnöke.

Ma már a Curiosity készen áll arra, hogy felfedezze a vörös bolygót, válaszolva arra a kérdésre, hogy létezhetett-e rajta élet vagy akár esetlegesen jelen van-e most is. Ez idő alatt meg valahol Amerikában a Siemens tovább folytatja a kutatásait, hogy válaszokat kaphassunk ezekre a kérdésekre, amik bizonyára nagy változásokat hoznak majd a Földön.

Molnár Zsolt
a szerző cikkei

hirdetés

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[113972] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés