hirdetés
hirdetés

PLM

Hogyan kerüljük el az adatkezelés csapdáit?

„Főnök! Baj van! A beszállító rossz modell alapján gyártott!” Valószínűleg mindenkinél, aki fejlesztéssel foglalkozik, elhangzott már hasonló mondat.

hirdetés

Velünk is megesett egy szép napsütötte januári reggelen. A történet kezdete az év végi hajrára nyúlik vissza, amikor az ügyfelünk az amúgy is túlfeszített ütemezés mellett az adott termékfejlesztés kiadása előtt küldött egy listát a változtatási igényeiről. Megoldottuk, és boldogan nyitogatta mindenki a karácsonyfa alatt a csomagokat, koccintott szilveszter éjjelén, annak tudatában, hogy a Távol-Keleten, mire az ünneplésnek vége, elkészül a szerszám. Így is lett, csupán nem a legutolsó fejlesztési állapotnak megfelelően történt a szállítás. Kellemetlen és idegőrlő néhány nap volt, amit nem kívánok senkinek sem. „Röpke” néhány nap alatt végül kiderült, hogy az adatok továbbításában a megrendelőnk nem járt el kellően körültekintően. Hogyan kerülhetjük el az ilyen és ehhez hasonló kínos eseteket? Az ilyen helyzetekben a presztízsvesztés mellett nem ritka, hogy jelentős anyagi veszteséget is el kell könyvelnünk, és a sikeres projekt pillanatok alatt átfordulhat rémálommá. A megoldás az egységes adat- és információkezelésben rejlik.

A lényeg az irányelv

Az elmúlt években a fejlesztési eszköztár jelentősen átalakult. A papíralapú terveket felváltotta a CAD-technológia, és ma már szinte mindent 3D-ben készítünk. Egy dolog azonban nem változott – legalábbis nem lett volna szabad, hogy változzon –, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos információkat egy, a vállalat által központilag szabályozott rendszer és folyamatok szerint kezeljük. Aki a rajzasztalnál kezdte a tervezést, biztosan emlékszik még az irattárra. A mappákon, rajzokon jogosultsági szinteket jelezve lehetett hozzáférni az adatokhoz. A folyamatok szerint történhetett a tervek archiválása, módosítása, kiadása, és volt az irattáros, aki felelt mindenért. Jó esetben ma sincs ez másképp, csak az irattáros szerepét felváltja az adatbázis. A folyamatok digitálisan kerülnek leképezésre, a rajzokat pedig nem kell sokszorosítani, hanem „átküldjük” az érintetteknek. Az irattár párhuzamában a másik fontos tanulság, hogy minden egy helyen volt. Az irattárban lehetett elérni a követelményeket, a tervrajzokat, a darabjegyzéket, a korábbi verziókat stb., mindent, ami a fejlesztéssel kapcsolatosan archiválásra került.

A 3D-ben történő fejlesztés jelentős adatmennyiséget termel. Szemléltetésként vegyünk egy olyan terméket, amely öt komponensből áll. Ehhez készül minden egyes alkatrészről egy modell, valamint egy összeállítás és legalább egy rajz. Ez összesen minimálisan hét fájl. Ha csak kétszer változtatunk, és minden verziót megőrzünk, akkor összesen 21 fájlnál járunk. Az analógia alapján képzeljük el, mi történik egy célgép kifejlesztésekor, amikor több száz vagy ezer alkatrésszel van dolgunk. Az adatkezelési irányelveink kialakításánál ez a tény ne befolyásoljon bennünket! Az adatmennyiség kezelése tisztán informatikai probléma, a verziók kézben tartását pedig az adatkezelő eszköznek kell biztosítania. A mi feladatunk azt meghatározni, hogy milyen szabályok és folyamatok szerint akarjuk kezelni az információkat.

Forrás: istockfoto
Forrás: istockfoto

Az elmúlt évek implementációs tapasztalatai azt mutatják, hogy az ügyfeleink gondolatait – tisztelet a kivételnek – eltérítik a körülmények és a fejlesztést segítő eszközök sajátosságai. Pedig az adatkezelés csapdáinak elkerülése egyszerű. Első lépésként csak a szabályokra és a folyamatokra kell koncentrálni. Mindezt úgy, hogy az a vállalat számára a leghatékonyabb legyen, a legkevesebb lépésből álljon. Fontos továbbá, hogy a fejlesztők az idejüket a fejlesztéssel töltsék, és ne a rendszerek és az újabbnál újabb folyamatok elsajátításával, alkalmazásával. Ezután érdemes továbblépni egy rendszer kiválasztásában, implementálásában. A bevezetést pedig tervezetten, lépésről lépésre ajánlatos végigvinni. Célszerű azzal kezdeni, ami a legnagyobb „fájdalom”. Egyszerűbb így a dolgozói motivációt is elnyerni a használathoz, valamint a gyerekbetegségeket sem kell a rendszer módosításakor minden egyes lépés során végigtesztelni. Így a rendszer bővítése már kevesebb erőforrás mellett, nagyobb dolgozói elköteleződéssel történhet meg.

A kicsik sem kivételek

Azok az olvasók, akik úgy gondolják, hogy ez a „nagyok játéka, mi kicsik vagyunk”, van egy rossz hírem. Az első példám idején 3-4 fő mérnök végezte a fejlesztési feladatokat. Az adatkezelés problémáinak felszínre kerüléséhez elegendő egy szabadságolás is. A projektet folytatni kell, de mit tegyünk, ha a kolléga a saját elképzelései szerint építkezett, így csak ő érti a modellstruktúrát, és ráadásul csak az ő gépén érhetők el az adatok? A kis cégeknek, fejlesztői csoportok vezetőinek is első lépésként meg kell határozniuk, milyen szabályok és folyamatok szerint dolgoznak. Lehet, hogy nem egyből kerül bevezetésre egy ezt támogató szoftvermegoldás, de a működésnek szabályozottan kell történnie.

Egy adatkezelést támogató rendszer bevezetésének értéke több összetevőből áll. Egyik eleme a korábban kidolgozott belső folyamatok hatékonyabb működtetése és a problémák megelőzése. Második eleme a szakmai imázs növelése. Az ügyfeleink részére megbízhatóan, pontosan leszünk képesek szállítani. A harmadik eleme pedig az üzletszerzés lehetősége. A rendszer használatával az együttműködés és a kommunikáció jelentősen javul vállalaton belül és az ügyfeleinkkel is, aminek egyenes következménye, hogy erőforrás-növelés nélkül is több megbízást tudunk teljesíteni.

Hatékony támogatás

Az információ- és adatmenedzsment folyamatait támogató eszközök tárháza az elmúlt években jelentősen kibővült. A PLM-rendszerek után megjelentek további úgynevezett business intelligence megoldások. Az egyik ezek közül a Dassult Systemes által fejlesztett 3DExperience platform. Az elnevezés sokat sejtet, hiszen jól összefoglalja a megoldás képességeit. 3D utal a CATIA tervezőrendszer 3D-s tervezési lehetőségeire. Az Experience a felhasználói élményt szimbolizálja, amely nem csupán a fejlesztőknek szól, hanem a folyamatban részt vevő szereplők mindegyikének a vállalaton belül és kívül. A platform szó garancia arra, hogy minden információ egy helyen kerül rögzítésre, és megvalósul a teljes CAD- és általános adatmenedzsment, a követelmények kezelése, a projektmenedzsment, a BOM-kezelés és a változásmenedzsment. A rendszer üzleti intelligenciájának mértéke azonban a felhasználókon múlik. Minél jobban előkészített, felépített a belső folyamat, a 3DExperience platform annál hatékonyabban képest támogatni azt.

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés