hirdetés
hirdetés

Európának közösen kell fellépnie

Verseny a mobilitás európai útján

Az európai autógyártás a világ iparának élmezőnyébe tartozik, a gazdaság és a társadalom egészére kiható, gyökeres változások következtében azonban át kell alakulnia, hogy a továbbiakban is megtarthassa vezető szerepét. A McKinsey tanulmánya szerint az újrapozicionáláshoz a szektornak közös jövőképre lesz szüksége, amely a mobilitás sajátos útját vetíti előre.

hirdetés

Mind nagyobb sebességre kapcsolnak a hagyományos értelemben vett autóiparon kívülről érkező játékosok, miközben a technológiai megatrendek hatalmas hulláma és a fogyasztói elvárások markáns változása formálja át a mobilitás területét – mutatott rá idei tanulmányában (RACE 2050 – a vision for the European automotive industry) a McKinsey Center for Future Mobility. A jelentés a központ korábbi iparági elemzései, valamint az autógyártók vezetőivel, az ACEA (European Automobile Manufacturers' Association) és a szektorhoz kötődő más szakmai szervezetek tagjaival készült interjúk alapján íródott, és az európai autóipar jövőjét – miként a címében szereplő betűszó is utal rá – egy felelősségteljes, ügyfélközpontú ökoszisztémában (Responsible Automotive Customer-centric Ecosystem) látja.

Az elsöprő erejű változás gyorsan átrendezi a jövőbeni sikerhez szükséges alapkompetenciák palettáját is, ezért ha meg akarja tartani vezető pozícióját az európai autóipar, fejlesztenie kell ezeket a készségeket, miközben a térség egyik meghatározó munkaadójaként a munkaerő átalakításával, a folyamat menedzselésével is meg kell birkóznia, tette hozzá a McKinsey. 

Vezetőülésben az ügyfél

Határozott irányváltással járműveket gyártó és karbantartó szektorból a személy- és az áruszállítás változatos igényeihez rugalmasan illeszkedő, fejlett technológiákra épülő, fenntartható mobilitási megoldásokat adó szolgáltatóvá kell fejlődnie az európai autóiparnak a RACE 2050 tanulmány szerint. Jóllehet a szektor szereplői már ma is ügyfélirányultsággal, környezettudatossággal és nyereségességgel jellemezhetők, a McKinsey szerint a jövőben tovább kell lépniük a kifejezett ügyfélközpontúság, a fenntartható mobilitás és a társadalmi értelemben is pozitív értékteremtés felé.   

Forrás: 123rf
Forrás: 123rf
  

A széles körben és folyamatosan, azonnal hozzáférhető információk és szolgáltatások, a nagy adattömegeket akár valós időben feldolgozó analitikai megoldások korában más iparágakhoz hasonlóan az autóiparnak is az ügyfélélmény fejlesztésére kell nagyobb erővel összpontosítania, ha a fogyasztók új nemzedékeit is meg akarja nyerni magának. A személyre szabott ajánlatok mellett az ügyfélközpontúságnak többek között a nagyobb közlekedésbiztonságban és a hozzáférhetőbb mobilitási szolgáltatásokban is kifejezésre kell jutnia. 

Bár a halálos kimenetelű közúti balesetek száma 2005 óta 40 százalékkal csökkent Európában, 2050-re a végzetes incidensek teljesen elkerülhetők lennének többek között olyan technológiák tökéletesítésével és általános alkalmazásával, mint a fejlett vezetőtámogató (ADAS) rendszerek. A meghajtás és az önvezérlés technológiáinak továbbfejlesztésével, valamint a jármű-, illetve utazásmegosztásra épülő szolgáltatások optimalizálásával a mobilitás megtett kilométerre vetített költsége bizonyos használati esetekben 0,10 euróra csökkenne, ezzel szélesebb körben elérhetővé válna, a mostani 60-70 százalék helyett a lakosság mintegy 90 százaléka hozzáférhetne – beleértve a fogyatékkal élőket, a tinédzsereket és az időskorúakat is.   

Nem utolsósorban, a hálózatba kapcsolt és önvezérlő járművek, az utazásmegosztó szolgáltatások a helyváltoztatással töltött idő hasznosabb eltöltésére is alkalmat fognak adni. Az Európai Unió lakosságára vetítve egy ember naponta átlagosan 40 percet tölt autóban – százmillió emberrel számolva ez már napi mintegy 65 millió órára rúg. A McKinsey szerint a mobilitás fejlett technológiáival és szolgáltatásaival ennek fele felszabadítható lenne munkavégzés céljára, aminek a makrogazdasági hatása úgy 1 milliárd euró lenne, naponta.  

Fenntartható mobilitás

A klímaváltozás gyorsuló üteme is arra figyelmeztet bennünket, természeti környezetünket kímélnünk kell, hogy megőrizhessük az utánunk jövő nemzedékeknek. A McKinsey szerint az autóipar ehhez az üvegházhatású nettó gázkibocsátás mérséklésével és 2050-re történő megszüntetésével járulhat hozzá – a szénlábnyom mérésekor azonban az üzemanyag teljes ellátási láncának kibocsátását figyelembe kell venni, az olajkúttól kezdve a finomítón és töltőállomáson át a benzintartályig és a kerékig.    

Városközponti, elővárosi és vidéki környezetben a különböző meghajtású járművek eltérő kombinációjával érhető majd el a nulla kibocsátás, mindehhez azonban fenntartható üzleti modellekre is szükség lesz, amelyek az ügyféligényekhez igazodva és a környezet kímélése mellett teremtenek értéket – ez alapkövetelmény az európai mobilitási iparág nyereséges jövője szempontjából, hangsúlyozza a tanulmány.

Forrás: 123rf
Forrás: 123rf
A McKinsey iparági előrejelzése (Auto 2030) szerint az európai autóipar ügyfélköltés alapján számított mérete a 2016-ban regisztrált 850 milliárd euróról 2030-ra 1400 milliárd euróra fog nőni. Ugyanebben az időszakban a digitális adattechnológiákkal támogatott, illetve a megosztás elvén működő mobilitási szolgáltatások részesedése a teljes bevételből a kezdeti 0,2 százalékról 27 százalékra ugrik majd, hogy a szektor összes nyereségének több mint 80 százalékát adja. A piaci szereplőknek azonban stratégiai fontosságú pozíciókat kell elfoglalniuk – azaz megfelelő technológiai képességeket fejleszteniük – ahhoz, hogy ezt az üzleti lehetőséget megragadhassák, mutatott rá a McKinsey. Üzemanyagcellák vagy akkumulátorok, a felügyeletükre szolgáló energiamenedzsment-rendszerek, vezetőtámogató alkalmazások, önvezető járművekbe szánt, mesterséges intelligenciára épülő megoldások, mobilkommunikációs platformok fejlesztésével vagy például a szállítmányozás átfogó optimalizálásával a szállítók ugyanis olyan ellenőrző pontokat építhetnek ki maguknak, amelyekből teljes vagy részleges irányításuk alá vonhatják a mobilitási ökoszisztéma valamely folyamatát vagy rendszerét.

Transzformációjában ugyanakkor az európai autóiparnak a maga útját kell járnia, mivel a szektor helyzete itt egészen más, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, ahol a digitális átalakulást a technológiai óriáscégek, illetve az állami támogatást élvező vállalatok határozzák meg. Európában a sikerre vezető stratégiának az unió emberekben, piacokban, technológiákban és mobilitási helyzetekben egyaránt kifejezésre jutó sokszínűségére kell építenie a McKinsey szerint. A változatosságot jól érzékelteti, hogy a viszonylag alacsonyabb jövedelmű, sűrűn lakott városok – mint például Athén vagy Bukarest –, a magasabb jövedelmű, de kertvárosias szerkezetű nagyvárosok, mint Brüsszel vagy München, és a sűrűn lakott metropoliszok, Berlin, London és Párizs is a mobilitási megoldások lényegesen eltérő kombinációját igénylik, a történelmi városmagok és az uniós polgárok mintegy negyedének otthont adó, rurális környezetek kihívásairól nem is szólva.

Az európai autóiparnak ezért a helyi mobilitási igényekre szabott, fenntartható megoldásokkal kell előállnia, amelyek világszinten is jól méretezhetők. A tanulmány szerint a szektor – és a hozzá kapcsolódó iparágakban tevékenykedő szereplők – innovációs ereje adott ehhez: 2016-os adat alapján például az ADAS-rendszerekkel összefüggő kutatás-fejlesztés 50 százaléka Európában zajlott, és az önvezérlő járművek technológiáihoz köthető szabadalmak 60 százalékát is itteni játékosok jegyeztették be. A sokszínűség az európai autóipar erőssége, összegzi a McKinsey, de a szektornak közös jövőképet kell alkotnia, és világos célt kijelölnie, hogy gyorsan és biztosan haladhasson előre az átalakulás útján.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés