hirdetés
hirdetés

Városi mobilitás: kihívások és esélyek

A XXI. század eddig eltelt két évtizedében alapvető változások fogalmazódtak meg az emberek, továbbá az áruk és szolgáltatások mobilitásában; ezek a változások határozott lépésekre késztetik mind a politika, mind a gazdaság döntéshozóit. Az egyik legfőbb befolyásoló tényező a klímavédelem, a párizsi klímamegállapodásban rögzített cél, hogy a Föld felmelegedése ne érje el a 2 Celsius-fokot. A mobilitás szabadsága kétségkívül egyéni szabadságjog, azonban az lenne ideális, ha a társadalom tagjai a szén-dioxid-kibocsátást mérsékelve, a természet eddiginél jóval kisebb terhelése mellett élnének ezzel a szabadságjoggal. 

hirdetés

Markus Söder pártelnök a CSU szeptember végi kongresszusán kezdeményezte, hogy 2035-től – kaliforniai mintára – Németországban is tiltsák be a robbanómotoros autók forgalmazását. A bajor miniszterelnök szerint ettől még indokolt az elektromos autók értékesítését segítő állami támogatás hagyományos autókra történő átmeneti kiterjesztése, hogy segítsék az ágazat válságból való kilábalását; ugyanakkor kell egy olyan céldátum, amikortól már nem engedik foszilis üzemanyagokkal hajtott autók forgalomba hozatalát.

Söder kezdeményezését nemcsak a Zöldek és a Greenpeace, hanem Dirk Meissner, a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal elnöke is támogatja. „Városainkban nem nagy SUV-okra és terepjárókra, hanem kisebb, takarékosabb és a jövőben kibocsátásmentes autókra van szükségünk” – mondta Meissner egy interjúban. Ha a benzines és dízelüzemű autók betiltására irányuló javaslat elnyeri a politikai döntéshozók támogatását, az gyökeres változtatásokat indít mind a nagy autógyárakban, mind a beszállítók körében, Németországban és Európa más országaiban, így hazánkban is.

Nemzetközi együttműködésre van szükség

A mobilitás területén elengedhetetlen fejlesztések megtervezése, megvalósítása és széles körű elterjesztése a világ közös, új esélyeket is teremtő műszaki, társadalmi és gazdasági kihívása, amiben olyan tényezők kerülnek előtérbe, mint az intelligens közlekedési infrastruktúra megteremtése, a digitalizáció, a hálózatok összekötése és az automatizáció. A mobilitással szembeni kihívások minden korábbinál nagyobb nemzetközi együttműködést igényelnek a politikusoktól, a műszaki fejlesztés és az üzleti élet résztvevőitől egyaránt.

A cselekvéskényszer nem csak klímavédelmi szempontok miatt nagy. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett el kell érni, hogy a közlekedők számának emelkedése mellett a dugóban eltöltött idő ne nőjön, hanem csökkenjen, és legyen kevesebb a mobilitásból adódó egészségkárosodás (csökkenjen a balesetveszély és a zajterhelés).

Egyes előrejelzések szerint a jövő generációi kevésbé fognak ragaszkodni a saját járműhöz. A városlakók számarányának emelkedése új kihívásokat (és persze lehetőségeket) teremt a közösségi közlekedést üzemeltetők számára, növekedhet a kötöttpályás közlekedést igénybe vevők, továbbá a munkahelyükre, oktatási intézményükbe kerékpárral közlekedők száma és aránya.

Kutatói javaslatok a jövő mobilitásáról

A jövő mobilitásának kérdéseit és a megoldási lehetőségeket gyűjtötték csokorba egy 2019 őszén megjelent tanulmányban az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet által felkért szakértők. A Braunschweigi Műszaki Egyetem szakértői szerint bizonytalan az elektromos autók klímamérlegre gyakorolt hatása, ezért támogatásuk helyett környezetvédelmi adóra van szükség, ami közvetlenül hozzájárulna a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet munkatársa is a szén-dioxid-kibocsátás „beárazásában” látja a megoldást, ami magában foglalja „az energiaadók, -illetékek és befizetési kötelezettségek fennálló rendszerének reformját” is.

Az esseni RWI gazdaságkutató intézet szakértője kitiltaná a belvárosokból az autókat, de legalábbis korlátozná a behajtásukat, „hatékonyabbá téve a városokban rendelkezésre álló közösségi tér és közösségi infrastruktúra kihasználását”. A dugódíj pótbevételt jelentene az önkormányzatok számára, és „a választás szabadságát biztosítaná az embereknek”, hogy „megéri-e nekik a saját autóval behajtani a városközpontba”.

Az Innsbrucki Egyetem kutatói szerint a legfontosabb az egyéni, a közösségi közlekedés és a „sharingszolgáltatások” jobb összhangjának megteremtése. Ehhez csatlakozott a Müncheni Műszaki Egyetem szakértője, aki szerint az autó a jövőben veszít „érzelmi jelentőségéből, és erősödni fog a szolgáltatók igénybevétele” úgy, hogy a közlekedési eszközök megválasztásában kizárólag annak költsége, az utazási idő és a komfort számít majd.

A Német Légi és Űrkutatási Központ (DLR) mellett működő közlekedéskutatási intézet szakértői a „magángépkocsik kevesebb és hatékonyabb használata” mellett érveltek úgy, hogy a közlekedés aktív formái – gyaloglás, kerékpározás – mellett szükségessé válik a közösségi közlekedés és „az ajtótól ajtótól terjedő mobilitás” bővítése.

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend októberi lapszámában jelent meg. 

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés