hirdetés
hirdetés

Milyen árat fizetnek a járműipari beszállítók a piaci növekedésért?

Változó elvárások a másodlagos piacon

Az elektromos járművek elterjedése és az összekapcsolt rendszerek kommunikációja (connectivity) összességében az üzletpolitikára lesz hatással: az értéklánc tetején működő gyártók újabb és újabb szolgáltatásalapú megoldásokkal rukkolnak elő, amelyekkel az általuk gyártott járművek teljes élettartama alatt képesek lesznek azok működését kontrollálni.

hirdetés

Az információ hatalom. A digitalizáció hatására az információ eljutása, eljuttatása az egyik pontból a másikba (például a fogyasztótól az alapanyag-beszállítón keresztül a szervizpontokig) kritikusan átalakíthatja a teljes beszállítói értéklánc működését az elkövetkezendő öt évben.

A másodlagos piacról tanácskoztak

Az idén 10. alkalommal Brüsszelben tartott Aftermarket (másodlagos, azaz az autóipari beszállítói láncolatot magában foglaló piac) Konferencián Sigrid de Vries, a rendező CLEPA (European Association of Automotive Suppliers) főtitkára megnyitóbeszédében kiemelte: „Az elektrifikáció, a digitalizálás és az összekapcsolhatóság révén az új üzleti modellek egyre nagyobb teret kapnak, átformálva a hagyományos és nagyon stabil autóipari működést. Ez alapvetően meg fogja változtatni az autóipari beszállítók tevékenységének kulcsfontosságú részeit.” Arról, hogy ez pontosan mit jelenthet az alkatrészgyártók és -beszállítók számára, Frank Schlehuber, a CLEPA tanácsadója azt prognosztizálta, hogy a BEV-ek erősödésével (BEV=battery electric vehicle) elsősorban a hagyományos kopó és elhasználódó részek gyártói számíthatnak stagnálásra vagy csökkenésre az érett (mature) piacokon. Emellett a nagykereskedelmi forgalom folyamatos konszolidációjával és a járműgyártók azon törekvéseivel, hogy egyre nagyobb mértékben hajtanak végre invesztíciót a független utángyártott alkatrészek piacán, további költségnyomás jelentkezhet a beszállítói oldalon.

A McKinsey 2018-as tanulmánya szerint a globális járműipari aftermarket jelenlegi üzleti értéke megközelítőleg 800 milliárd euró, és várhatóan évente 3 százalékkal nő, így 2030-ra mintegy 1200 milliárd euróra számíthat a piac. A szakemberek szerint a következő néhány évben tíz trend fogja alapvetően meghatározni az iparágat:

  1. Az információáramlás csatornáinak és a hozzájuk kapcsolódó interfészek digitalizációja.
  2. A big data és az analitikák új értéktermelő forrásokká válnak.
  3. A professzionálisan kezelt flották jelentősége nő.
  4. Feltörekvő piacokra számíthatunk, és új szolgáltatási gondolkodásmód alakul ki.
  5. Az elektrifikáció csökkenti a nyereségességet.
  6. Az új kompetenciákat igénylő szoftverek jelentősége nő.
  7. Autonóm vezetés, amely kevesebb balesetet okoz, de rövidebb időközi karbantartást igényel.
  8. A prediktív karbantartást lehetővé tevő összekapcsolt (connected) járművek száma nő.
  9. Növekedni fog az új piacra lépők száma.
  10. Az iparági konszolidáció és integráció tovább gyorsul.

Általános hatások és következményeik

Ezeknek a változásoknak három fő hatása lehet: az értéklánc mentén működési zavarok alakulnak ki, megváltozik az értéklánc végén levő ügyfél hozzáférése (hozzáállása) a járművekhez (és a közlekedéshez), illetve a nyereség nem feltétlenül ott termelődik, ahol eddig – újra kell strukturálni az egyes vállalatok helyét az értékláncon belül.

Nagyon egyszerűen fogalmazva, a digitalizáció a felsőbb szinteken már nemcsak az üzletpolitika megváltoztatásánál tart, hanem hamarosan érezhetővé válik a tier-szintek alján is: aki eddig nem tette meg, annak intő jel, hogy eljött a pillanat, amikor fizikailag is „be kell szállni a játékba”. Azonkívül, hogy egy vállalat felméri a teljes működésére vonatkozó digitalizációs és automatizációs lehetőségeit, melyek azok a területek, amelyekre érdemes fókuszálnia? Egyrészt érdemes újragondolni az értékesítési és marketingcsatornákat ahhoz, hogy a cég új utakat találjon a vásárlóihoz, akár magasabb szinteken is. Ugyanakkor egy újabb trend is kialakulóban van, amellyel megéri foglalkozni: ez pedig a különböző partnerek szorosabb együttműködésének kialakításában rejlik. Ilyen együttműködés alakult ki például a Schaeffler, a Continental és a Caruso Data Place közös gondolkodásának eredményeként: olyan digitális eljárást dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a járművek gyors és hatékony karbantartását a független másodlagos piacon (independent aftermarket). 

Az így kontrollált járművek telematikai adatainak digitális piacon történő megosztása optimalizált logisztikai és javítási folyamatokat tesz lehetővé, növeli a fogyasztói elégedettséget és lojalitást.

Többféle segítség is elérhető

A jelenlegi sürgősen megoldandó feladatok közül a digitalizáció csak egy a hazai járműiparialkatrész-gyártó vállalatok számára. A legfrissebb/megbízható információhoz jutás, a munkaerőhiány megoldása, a szakképzett munkaerő utánpótlásának kérdése, a kutatás-fejlesztési projektekkel való – sok esetben – „farkasszemet nézés”, a szervezetfejlesztés, a folyamatosan változó piaci környezet, a generációváltás, a szükséges beruházások mértékének előteremtése (egyes esetekben az ezekhez kapcsolódó adminisztráció bonyolultsága) mind extra feladatot ró a vállalatokat menedzselő felsővezetőkre. Jelenleg és a közeljövőben is több olyan program is fut mind kormányzati, mind civil, mind vállalati oldalon, amelyet érdemes figyelni akár hazai, akár nemzetközi szinten. A Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (Majosz) egyik kiemelt szolgáltatása például az, hogy összegyűjti azokat a programokat, amelyek kifejezetten a járműipari szereplők számára elérhetők és hasznosak, és segíti partnereit az eligazodásban. 

A cikk eredetileg a GyártásTrend májusi lapszámában jelent meg.

Fieszl Zsuzsa
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés