hirdetés
hirdetés

Már tesztelik az innovációkat

Rugalmas gyárat épít a Mercedes

Tavaly jelentette be a Mercedes-Benz, hogy Kecskeméten két jelentős beruházást is megvalósít: egymillió eurós befektetéssel megduplázza a gyár területét, valamint további 250 millió euró ráfordítással egy teljesen új karosszériaüzemet épít az ipar 4.0 szellemében. Christian Wolffal beszélgettünk az új beruházásokról. 

hirdetés

A meglévő telephely fejlesztésével és egy második gyár megépítésével a magyarországi Mercedes szerepe a kompakt autók új generációjának gyártásában még tovább erősödik az üzletág nemzetközi termelési hálózatán belül. Az új kecskeméti gyárat szervezetileg a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-be integrálják, igazgatója is Christian Wolff lesz.

GyártásTrend: Milyen innovatív géppark-fejlesztések voltak 2016-ban és várhatóak az idei évben a beruházásoknak köszönhetően?

Christian Wolff: A karosszériaüzem építési munkálatai előrehaladott állapotban vannak. A Mercedes-Benz 250 millió eurós beruházást valósít meg a kecskeméti gyárban, melynek keretében új karosszériaüzem épül csúcstechnológia felhasználásával. Az új, rugalmas és hatékony termelést lehetővé tévő üzemben gyártják majd az új generációs kompakt autókat. Az építési munkálatok a terv szerint haladnak, és 2018-ra befejeződnek. A tervezéskor fontos szempont volt, hogy a lehető legtöbb természetes fény jusson be a csarnokba, ezzel is még barátságosabbá és kedvezőbbé téve a munkakörülményeket. Az új generációs kompakt járművek összeszerelése során az alkatrészeket már kizárólag az automatizált, önjáró robotok szállítják a logisztikai és árufelvételi zónából – az itt előkészített árukosarakban – az összeszerelő szalaghoz. Az automatizáltság magas fokának köszönhetően nem csak gyorsabban, de a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelően történik majd a gyártás.

A Mercedes kecskeméti gyára (fotó: Mercedes-Benz)
A Mercedes kecskeméti gyára (fotó: Mercedes-Benz)

A meglévő üzememben is történnek fejlesztések: többek között új robotokat is elhelyeznek a felületkezelési folyamatok kiszolgálására. Mindezek az innovációk tovább erősítik a gyár szerepét a globális termelési hálózatában.

GyT.: Hogy áll a digitális transzformáció, az ipar 4.0 a hazai gyártásban?

C. W.: A Mercedes-Benz Cars termelési hálózatában folyamatosan az „okosgyár” kialakításán, valamint a rugalmasság és a hatékonyság növelésén dolgozunk mind a motor-, mind járműgyártó telephelyeinken. Például az árukosár-alapú logisztikai rendszer jól látható változásokat jelent, hiszen az összeszerelő üzemben a szalag mellett már nem találunk állványokat, polcokat és az alkatrészek tárolására szolgáló göngyölegeket. Az ezzel kapcsolatos logisztikai ellátási folyamatok gyökeresen megváltoztak: az anyagmozgatási útvonalak felszabadultak, s bekapcsolódtak a folyamatba az árukosarakat továbbító robotok, amelyek automatikusan szállítják el az alkatrészeket az árufelvételi zónából az összeszerelő szalaghoz, ahol a dolgozók azokat felhasználják a szerelőszalag megfelelő pontján.

Összeszerelés közben (fotó: Mercedes-Benz)
Összeszerelés közben (fotó: Mercedes-Benz)

Az árukosarak előnye, hogy lerövidítik az összeszerelő munkatársak által megtett távolságokat, valamint lehetővé teszik, hogy a megfelelő alkatrészek legyenek hozzáférhetőek az összeszerelés folyamán. Az új üzem, a K2 egy úgynevezett Full-Flex gyár lesz, amit az ipar 4.0 eddigi tapasztalatait felhasználva építünk meg. A beruházás eredményeként csúcstechnológiával rendelkező hatékony gyártási egység létesül, ahol a rugalmas termelési rendszerben különböző jármű-architektúrájú és meghajtású modellek gurulnak majd le a szalagról. Annak érdekében, hogy a legújabb digitális technológiákra épülő optimális folyamatokat alakíthassuk ki az új gyárban, folyamatosan teszteljük az innovációkat a meglévő telephelyen, így az eredményeket és a tapasztalatokat transzformálni tudjuk majd az új egységben. Ez azt jelenti, hogy a meglévő gyárunkban is haladunk a digitális gyár megvalósítása felé, az ipar 4.0 szellemében járunk el: alkalmazzuk a flexibilis gyártásvezérlést, a papírmentes gyár irányába haladunk, most vezettük be a digitális- és intelligens karbantartást, illetve önjáró logisztikai rendszereket próbálunk kialakítani az összeszerelő- illetve a karosszéria üzemünkben is. Összességében azt mondhatjuk, hogy a meglévő gyárban kísérleti jelleggel indítottunk ipar 4.0-ás projekteket, próbáltunk ki újításokat, illetve innovációkat és ezeket az eredményeket integráljuk a második gyárba, amely az első- és hátsókerék meghajtású személygépkocsik, valamint az alternatív meghajtású modellek gyártására is alkalmas lesz.

GyT.: Az elektromos autógyártást illetően milyen irányvonalakat jelöltek ki a Magyarország számára? Várható újabb elektromos autó a B 250-e verziója után?

C. W.: Az új gyártósor alkalmas lesz alternatív, elektromos és hibrid meghajtású modellek gyártására is. A rugalmasságban látjuk a jövőt, hiszen a belső égésű motorok mellett egyre nagyobb a jelentőségük az alternatív hajtásoknak, így a hibrideknek és az elektromos autóknak is. A komplex, a jövő kihívásainak megfelelő architektúrák miatt a gyárak számára különösen fontos, hogy rugalmasak legyenek. Az új Full-Flex kecskeméti gyár képes lesz mindkét járműtípus gyártására, szinte bármilyen hajtáslánccal, legyen az belső égésű motor, hibrid, vagy elektromos jármű. Azt, hogy melyik telephelyen fogunk EQ-modelleket gyártani, az aktuális piaci igényeknek megfelelően döntjük el. Az évtized végére egy csúcstechnológiával ellátott Full-Flex gyár létesül a kecskeméti telephelyen, jelenleg azonban még korai lenne arról nyilatkozni, hogy pontosan milyen modellek fognak itt készülni.

A jelenlegi gyártás is automatizált (fotó: Mercedes-Benz)
A jelenlegi gyártás is automatizált (fotó: Mercedes-Benz)

GyT.: Ezek a fejlesztések mekkora munkaerő-igénnyel bírnak?

C. W.: A Mercedes-Benz gyár a 2008-as magyarországi alapítás óta mintegy 4000 új munkahelyet teremtett Magyarországon, az új beruházásoknak köszönhetően újabb 2500 szakemberre lesz szükség a következő években. Annak érdekében, hogy ezeknek a kihívásoknak megfelelhessünk, a vállalat szakképző intézményekkel együttműködve 2011-ben létrehozta saját képzési rendszerét, amely versenyképes ismereteket biztosít a szakközépiskolától egészen a főiskoláig. Az első duális szakképzésben résztvevők 2014 májusában végeztek, a duális főiskolai képzésben pedig tavaly diplomáztak először, közülük többen ma már a kecskeméti gyárban dolgoznak.

GyT.: 2018-ig a vállalat 185 milliárd forintot szán csak technológiafejlesztésre. Ennek mekkora részét fordítja kutatás-fejlesztésre?

C. W.: Különbséget kell tenni a két beruházás között. A 185 milliárd forintból (580 millió euró) kizárólag a meglévő gyárunkat tesszük alkalmassá a kompakt gépjárművek következő generációjának gyártására. Ezt az összeget tehát termelés-és kapacitásbővítésre fordítjuk. A másik, egy millió eurós beruházást a második gyár csarnokainak megépítésére, a szükséges gépek, berendezések telepítésére, illetve az infrastruktúra felépítésére fordítjuk. Ha fogalmazhatunk így, kizárólag acél és vas lesz belőle. A kecskeméti gyár egy kifejezetten termelő üzem, nincs kutatás-fejlesztés.

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés