hirdetés
hirdetés

Összefogás a gyorsításért

Alacsonyabb a vártnál a német elektromobilitás mértéke

Az elektromos üzemeltetésű autók eddigi németországi térnyerése a vásárlási prémiumok bevezetése, majd 2020-ig történő meghosszabbítása ellenére elmarad attól az ütemtől, amit a szövetségi kormány és az ipar képviselői az elmúlt években célul tűztek ki.

hirdetés

A Szövetségi Közlekedési Hivatal (KBA) adatai szerint 2018 végén 83 ezer tisztán elektromos, továbbá 341 ezer hibrid meghajtású autó közlekedett a német utakon, ami a teljes, 47,1 milliós személygépkocsi-állomány csupán töredéke. A június utolsó napjaiban a kancellári hivatalban a politika, a nagy autógyárak és a szakszervezetek vezető tisztségviselői részvételével megtartott újabb „mobilitási csúcs“ az elektromos meghajtású autók terjedésének felgyorsítását szolgálta.

Új kihívások előtt az autóipar

A nagykoalíciós kormány március közepén jelentette be a „mobilitási csúcstalálkozó“ intézmények megteremtését annak érdekében, hogy a több mint 800 ezer főt foglalkoztató autóipar alkalmas legyen megfelelni a jövő kihívásainak. A találkozókat olyan mélyreható változások is indokolták, mint az akkumulátoros, a hidrogénnel vagy szintetikus üzemanyagokkal való üzemeltetés elterjedésének lehetősége, valamint a számítógép által vezérelt járművek megjelenése; mindez alapvetően befolyásolhatja majd az autóipar és a szállítás foglalkoztatási helyzetét is.

Bernd Mattes, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy lerakták „azon értelmes intézkedések alapjait, melyekkel a klímavédelmi célok elérhetőek“. Mattes szerint rövid távon az elektromobilitásra kell koncentrálni, hosszabb távon aztán szerephez juthatnak az egyéb alternatív lehetőségek.

2022-re várható, hogy a 2020-ra kitűzött célszámot eléri Németország az elektromos autók számának tekintetében
2022-re várható, hogy a 2020-ra kitűzött célszámot eléri Németország az elektromos autók számának tekintetében
 

Szerinte a töltőhálózat kiépítésének felgyorsítása elsődleges feltétele annak, hogy sikerüljön elérni az elektromos meghajtású autókból 2030-ra célul tűzött 7 és 10 millió darab közötti állományt.

Pénzügyi ígéretekről és támogatási formákról egyelőre nem beszéltek, azokat majd egy következő találkozó során fogják meghatározni.

A szövetségi közlekedési minisztérium a csúcstalálkozó másnapján egy olyan törvénycsomagot indított el a közigazgatási egyeztetés útjára, melynek célja 300 ezer töltőhely létrehozása a jövő évtized végére. A tervezetben nincs szó a nagyjából egymilliárd euróra becsülhető kiadás finanszírozásáról, melynek zömét magánforrásból kellene biztosítani, legyen szó az autótulajdonosok garázsáról vagy mélygarázsokban elfoglalt helyekről. A finanszírozás mellett a lakásokra vonatkozó jogi szabályozásban is változtatásokat kell majd végrehajtani, ez az igazságügyi és fogyasztóvédelmi, illetve a bel- és lakásügyi minisztérium hatáskörébe tartozik.

Andreas Scheuer szövetségi közlekedési miniszter a törvénytervezethez fűzött kommentárjában a tyúk és a tojás problémájáról beszélt, ami az elektromobilitás esetében azt jelenti: a töltőhálózat létrehozatala megelőzi az autók iránti kereslet erőteljes élénkülését, beleértve a magánlakásokhoz tartozó garázsok töltési pontokként történő használatát is. „Csak így érjük érhetjük el a jólét megőrzését és a klímabarát mobilitás elérését“ – fogalmazott a miniszter.

2022-re érhető el az egymilliós határ

A stuttgarti székhelyű Horváth vállalati tanácsadó iroda becslése szerint az elektromos meghajtású autók száma Németországban 2022-re fogja az egymilliós határt elérni (szemben az eredetileg célul tűzött 2020-szal), feltéve, hogy a szövetségi kormány további kedvezményekkel ösztönzi azok vásárlását. A tanácsadó szerint ennek eléréséhez a jelenlegi vásárlási prémium megduplázására, továbbá a jelenleginél jóval szélesebb modellválasztékra lenne szükség.

2019-ben még csak a negyedmilliós állomány elérése lehet megalapozott remény, ami a plug-in-hibrid elterjedésénekm illetve az új típusokkal megtehető távolság növelésének lehet az eredménye. Ez ugyanis két olyan tényező, melyek egyértelműen növelik az elektromos autók vonzerejét. Ezeket egészítené ki az elektromos meghajtású cégautók adózási kedvezménye és a környezetvédelmi prémium intézményének meghosszabbítása.

A döntéshozók egyetértenek abban, hogy a töltőhálózat kiépítése a következő lépés
A döntéshozók egyetértenek abban, hogy a töltőhálózat kiépítése a következő lépés

Az elmúlt évben Németországban nyolc új elektromos meghajtású modellt, illetve változatot vezettek be, s 2019-re is csak további tucatnyi új modell bevezetése várható, elsősorban a prémiumkategóriában, ami Otto Greiner, a tanácsadói iroda szakértője szerint aligha elegendő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elektromos modellek bővítése még mindig inkább kiegészítő szerepet tölt be, s nem felel meg a rendelkezésre álló választékkal kapcsolatos vásárlói igényeknek. Az államnak azzal kellene hozzájárulnia a kereslet élénkítéséhez, hogy a környezetvédelmi prémium mértékét a 30 ezer eurós vételár alatti kategóriákban 2.000 euróról 4.000 euróra emeli. 

Andreas Brauchle, a Horváth vállalati tanácsadói iroda partnere szerint az elektromos meghajtású autókat a környezetvédelmi prémium ellenére csaknem 30 százalékkal drágábban kínálják a hagyományos meghajtású autóknál. Márpedig, ha ehhez hozzászámítjuk az egy feltöltéssel megtehető alacsony távolságot, e két tényező elég ahhoz, hogy a legtöbben még mindig a hagyományos meghajtású autókat válasszák.

A 2030-ra célul tűzött egymilliós állomány elérése után az elektromos autók már eljuthatnak abba az állapotba, hogy a hagyományos meghajtásúakat úgymond saját erőből elkezdjék kiszorítani a piacról. Az autógyárak a termelés tömegessé válása révén az egy autó előállításához szükséges költségeiket úgy tudják majd csökkenteni, hogy az elektromos meghajtású járművek előállításával is elfogadható szintű nyereséget tudjanak elérni.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés