hirdetés
hirdetés

Nagy gyártók az elektromosautó-fejlesztésben

Nagy a verseny

Egyre megfizethetőbb áron is kínál már a legtöbb autógyártó elektromos gépkocsikat, és a közúti közlekedés jövőjét előrevetítő tanulmányautókból sincs hiány. Akadnak azonban szkeptikusok a gyártók berkein belül, és a piacelemzők is arra figyelmeztetnek, hogy az elektromos autók széles körű elterjedéséig vezető út több okból is rázós lehet.

hirdetés

A magyar kormány támogatja az elektromos autók vásárlóit – jelentette be Varga Mihály gazdasági miniszter a Budapesten szeptemberben megrendezett Emobility Forum 2016 konferencián, miközben e sorokat írom –, idén két-, jövőre hárommilliárd forint keretösszeget szán erre a célra. A nyár elején a kőolajban gazdag Norvégia kormánya ennél jóval messzebb ment, amikor közzétette, hogy 2025-től már kizárólag elektromos autók értékesítését fogja engedélyezni az országban.

Jó okuk van a törvényalkotóknak arra, hogy hasonló intézkedésekkel mozdítsák elő az elektromos meghajtású járművek elterjedését. Az International Economic Development Council (IEDC) jelentése (Analysis of the Electric Vehicle Industry) szerint az Egyesült Államok kőolajfogyasztását 70 százalékban a közlekedés jegyzi, annak 70 százalékát pedig a személygépkocsik. Világszinten a gyorsan gyarapodó indiai és kínai középosztály növeli az autók és a kőolaj iránti keresletet. Míg 2010-ben 750 millió személygépkocsi rótta a közutakat, számuk 2050-re 1,5 milliárdra duzzadhat.

Ilyen kilátások mellett nemcsak okos, hanem sokak szerint megkerülhetetlen döntés alternatív üzemanyagforrások keresésébe, elektromos autók fejlesztésébe beruházni. Az IEDC kiemeli, hogy az elektromos autók elterjedése nemcsak a természeti környezetre, hanem a gazdaságra és az emberek életminőségére is kedvező hatással lesz – az új technológiák fejlesztése új munkahelyeket és lehetőségeket teremt, segít az energiaköltségek csökkentésében, és enyhíti a saját olajkinccsel nem rendelkező országok kiszolgáltatottságát is.

Friss modellek a rajtnál

Az elektromos autók említésére szinte mindenkinek a Tesla jut eszébe, de a jelenleg kapható Model S és Model X méregdrága, áruk még kedvezményekkel is 100 ezer dollár körül alakul. Jövőre, 2017 vége felé viszont jön a Model 3, amelyet a Tesla harmadennyiért, 35 ezer dollárról induló áron kínál majd a tömegeknek. Ennyi pénzért a Model 3 nem egész 6 másodperc alatt gyorsul fel 96,54 kilométer/órás sebességre, és egy feltöltéssel közel 346 kilométert tesz majd meg, ami elég merész vállalásnak tűnik. A gyors, ún. villámtöltők támogatása is alapfunkció lesz a Tesla már most előrendelhető, új modelljében.

A legnépszerűbb elektromos autó azonban a Nissan Leaf, amelyből a gyártó 2010-es bejelentése óta több mint 185 ezer darabot értékesített világszerte. Új, 2016-os modelljei, a Nissan Leaf SV és SL, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala, az EPA becslése szerint egy töltéssel több mint 172 kilométert tesznek meg, ami továbbfejlesztett, 30 kWh kapacitású akkumulátoraiknak köszönhető. A lemerült állapotukat jelző aksik villámtöltővel ráadásul 30 perc alatt 80 százalékos szintre feltölthetők. Otthoni, normál töltővel ugyanez mintegy 6 órát vesz igénybe. A Nissan két új modelljének ára 34 200 dollárról indul, de a palettán helyet kapott a 29 ezer dolláros kezdőárú Leaf S is, amely a régebbi, 24 kWh-s akkumulátorral 135 kilométeres hatósugarat ad tulajdonosának. 

Nissan Leaf: az egyik első és legnépszerűbb elektromos autó 2016-os modellje
Nissan Leaf: az egyik első és legnépszerűbb elektromos autó 2016-os modellje

Valamivel kisebb, 33 kWh kapacitású egy másik, kedvelt elektromos autó, a BMW i3 új, 2017-es modelljének akkumulátora, amely egy töltéssel 183,42 kilométer megtételét teszi lehetővé. A BMW kiemeli, hogy ezt a hatósugarat életszerű körülmények között, autópályán és városi közlekedésben, fűtés, illetve légkondicionáló bekapcsolása mellett mérte, és azt is bejelentette, hogy a következő naptári évtől 50 százalékkal nagyobb kapacitású akkumulátorokat fog szerelni az új i3-asokba. 

Bő másfél éve került forgalomba – Európában elsőként Németországban, ahol gyártják is – a Mercedes B-Class Electric Drive elektromos autója, 39 151 eurós kezdőáron. Álló helyzetből kevesebb mint 8 másodperc alatt gyorsul fel 96,54 kilométer/órás sebességre, és 36 kWh kapacitású lítiumionakkumulátor-csomagjával egy töltéssel 139,9 kilométert tud megtenni, de hatósugara a Range Plus bővítő csomaggal 30 kilométerrel növelhető – ez 892,5 euróval növeli a vételárat.

A dízelbotrányba keveredett Volkswagen 2016-os e-Golf elektromos autójának alapmodellje, az SE 25 983 eurós kezdőárával kihívóan alacsonyra helyezte a belépési küszöböt az e-mobilitás világában, de ennyi pénzért senki se számítson tűzijátékra: a 24,2 kWh-s akkumulátorcsomag kapacitása egy feltöltéssel 133,5 kilométer megtételére futja. Jövőre azonban a 2017-es e-Golf modellek már 48 százalékkal nagyobb, 35,8 kWh kapacitású aksikkal és 200 kilométeres hatósugárral érkeznek. A Volkswagen azt is bejelentette, hogy új stratégiája jegyében 2025-ig nem kevesebb mint 30 elektromos modellt fog bevezetni a piacra.

Egy sor gyártó kínál még, bár nem az átlagos magyar zsebhez mérten, de viszonylag kedvező árú elektromos autót – például Chevrolet Spark EV és Volt, Citroën C-Zero, Fiat 500e, Kia Soul EV, Mitsubishi i-MiEV, Renault Zoe –, akadnak azonban olyanok is, akik hallani sem akarnak erről a technológiáról. Sergio Marchionne, a Ferrari vezérigazgatója például kijelentette, hogy sem elektromos, sem önvezető modelleket nem terveznek – szerinte ugyanis a motor hangja és a vezetés élménye a márkához társított életérzés nélkülözhetetlen eleme.

Hátravan még pár kör

A kulcsfontosságú piacokon a nagy autógyártók 2010 óta értékesítenek elektromos autókat – a hibrid meghajtású járműveket is beleértve –, Észak-Amerika, Európa és a fejlett ázsiai országok erős régiónak számítanak ebből a szempontból, mutatott rá a Navigant Research előrejelzésében. Részben az üzemanyag-fogyasztás hatékonyságát szabályozó, illetve az elektromos autók vásárlását kedvezményekkel ösztönző kormányzati intézkedéseknek köszönhető ez, valamint annak, hogy a gyártók is mind gyorsabban feltölthető, két töltés között egyre nagyobb távot megtevő modellekkel állnak elő, és ezeket egyre kedvezőbb áron kínálják. A Navigant Research szerint 2015-ben világszerte 2,6 millió elektromos autó talált gazdára, de ez a szám 2024-re 6 millió fölé kúszhat. A piacbővülés ütemét azonban olyan tényezők lassíthatják, mint például az olajár csökkenése.

Valamivel korábban, 2011-ben Németországban készült felmérése alapján a Gartner megállapította, hogy a lakosság mindössze 16 százaléka mérlegeli elektromos autó vásárlását – többségük a következő gépkocsicsere alkalmával ismét benzinmotoros modellt választana, majd sorrendben a hibrid meghajtású, a dízel- és a gázüzemű járművek következnek a népszerűségi listán.

BMW i3: jövőre 50 százalékkal nagyobb kapacitású akkumulátorokkal jön
BMW i3: jövőre 50 százalékkal nagyobb kapacitású akkumulátorokkal jön

A piacelemző szerint ennek hátterében az áll, hogy az elektromos autók egyelőre nem tesznek eleget a fogyasztói elvárásoknak. A felmérésben részt vevő, 3 ezer autótulajdonos válaszai alapján az új technológia iránt érdeklődő fogyasztók ötöde nem hajlandó magasabb árat fizetni egy elektromos autóért, mint egy hasonló paraméterekkel bíró, hagyományos gépkocsiért, és csupán 8 százalékuk lenne kész 8 ezer euróval többet kiadni, vagy még ennél is mélyebben a zsebébe nyúlni. Azok a válaszadók, akik legközelebb már elektromos autót vásárolnának, legalább 30-40 százalékos megtakarítást várnak ettől a technológiától egy hagyományos gépjármű üzemeltetési költségeihez mérten. 

Bár a német fogyasztók többsége tisztában van az elektromos autók kedvező környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági vonatkozásaival, ahhoz, hogy ezek a járművek gyorsabban a főáramba kerülhessenek, a gyártóknak a technológia mellett árképzési stratégiájukat is fejleszteniük kell, és szükség lenne kimondottan a fiatal, az új technológia iránt nyitottabb nemzedék igényeire szabott modellekre is, a kormánynak pedig a vásárlás mellett például a nagyobb kapacitású akkumulátorok fejlesztését célzó kutatómunkát és a töltőállomás-infrastruktúra kiépítését, illetve az otthoni töltést is támogatnia kellene – állapította meg a Gartner. A piacelemző ezzel együtt fenntartja előrejelzését, mely szerint 2020-ban a világon eladott autók 5-8 százaléka elektromos lesz, és ez az arány 2030-ra eléri a 15-20 százalékot.

A magyar kormány most a töltőállomások kialakítására is pályázatot hirdetett az önkormányzatoknak. A támogatással ötszáz töltőállomás létesülhet ezer töltőhellyel. A program bírálói szerint azonban inkább villámtöltő állomásokat kellene építeni, ezekből nagyságrenddel kevesebbre lenne szükség, és jó földrajzi elosztás mellett teljesen járhatóvá tennék az országot elektromos autókkal.

Hasonlóképp bizonytalan az elektromos autók vásárlását támogató program kimenetele is, miután az csak keveseknek – a tehetősebb rétegnek, illetve megfelelő kerettel bíró vállalatoknak – fog kedvezni. A támogatás ugyanis kizárólag új járművek beszerzéséhez igényelhető, a bruttó vételár 21 százalékáig, legfeljebb 1,5 millió forint összegben. Ma újonnan 10-15 millió forintba kerülnek a legolcsóbb elektromos autók, míg a lakosság zöme a 2-4 milliós árkategóriában vásárol. Szerencsés lenne ezért a használt járművekre is kiterjeszteni a támogatást, a 4-6 millió forintos sávban itthon is nagyobb lenne a fizetőképes kereslet az elektromos autók iránt.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés