hirdetés
hirdetés

Elektromos autók

Ellentmondások az elektromobilitásban

Egyesek véleménye szerint az elektromobilitás az egyetlen olyan megoldás, amely esélyt jelent a károsanyag-kibocsátásnak a közlekedésben való megfékezésére, mások szerint az elektromos autózásnak a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatása nem lenne környezetbarát. 

hirdetés

Az elektromobilitással kapcsolatos németországi tartózkodást egy, a közelmúltban a Stern magazin megrendelésére a Forsa intézet által végzett felmérés tapasztalatai támasztják alá. Az egy feltöltéssel megtehető alacsony távolságot a válaszadók 85, a magas árat 83, a töltőállomások alacsony számát pedig az elektromobilitástól tartózkodó válaszadók 78 százaléka jelölte meg tartózkodása magyarázataként. A felmérés tapasztalatai magyarázatot adnak arra a személyesen Merkel kancellár által tett beismerésre, mely szerint Németország jócskán el fog maradni attól a korábbi célkitűzéstől, hogy 2020-ban az országban közlekedő elektromos autók száma elérné az 1 millió darabot.

 „Úgy, amilyen ma a technológia, még egyáltalán nincs értelme az elektromos autóra váltani – sem gazdasági, sem pedig ökológiai szempontból, ahogy azt számos tanulmány is igazolja” – véli Guido Reinking neves autóipari szakértő, az Automobilwoche korábbi főszerkesztőjevéli. Mindezek tükrében nem tartja reálisnak a Zöldek azon követelését sem, hogy 2030-tól tiltsák meg új, robbanómotoros autók forgalomba hozatalát. Az egyik legfontosabb német iparágat a tilalom bevezetése esetén sújtó törést illetően „a kormánynak tisztában kellene lennie azzal, hogy az hány munkahelybe kerülne” – hívta fel a figyelmet. 

A nyersanyagellátás kockázatai

Egy, az elektromobilitással foglalkozó, a Die Welt múlt hétvégi kiadásában megjelent írás szerzője német szakértőkre hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy rendkívül szűkös az elektromobilitáshoz szükséges nyersanyagok hozzáférhetősége. „A nyersanyagellátás szűkössége miatti veszély növekszik. A szükséglet gyorsabban nő, mint a kitermeléshez rendelkezésre álló kapacitások” – idézi a lap Matthias Wachtert, a Német Ipari Szövetség (BDI) biztonságért és nyersanyagokért illetékes osztályvezetője véleményét. A szóban forgó írás szerint a világ lítiumtermelése 2013-ban 30 ezer tonna volt, a kereslet pedig 2035-re 110 ezer tonnára emelkedne, a kobalt iránti kereslet a jelenlegi 120-130 ezer tonnás éves szinten stabilizálódna, a könnyű ritkafémek iránti igény pedig – a 2013. évi 28,9 ezer tonnás termeléssel szemben – ugyancsak 2035-re 62,4 ezer tonnára növekedne.    

Megoszlanak a vélemények az elektromobilitás környezeti előnyeiről
Megoszlanak a vélemények az elektromobilitás környezeti előnyeiről

Olyan nyersanyagok, mint a kobalt, a grafit, a lítium és a mangán nem kellő mennyiségű rendelkezésre állása fékezheti a jövő technológiák németországi fejlődését. Már pedig robbanásszerűen növekedni látszik az olyan ásványkincsek iránti igény, melyekből nagy mennyiségben van szükség az elektromobilitáshoz, s ami az egekbe nyomja azok árait.  

Az árnövekedés elkezdődött

A Business Insider adatai szerint a lítium-karbonát tonnánkénti világpiaci ára 2016 elején 6.600 US dollár volt, ez rövid időn belül 7.000 dollár fölé emelkedett, 2016 elején kicsivel meghaladta a 11, idén februárban pedig már a 13 ezer dollárt, majd ez év derekán 13 ezer dollár felett stabilizálódott. 

Torsten Brandenburg, a Német Nyersanyagügynökség (Dera) szakértője szintén szkeptikus, ami – ugyancsak a „Welt am Sonntag”-nak adott nyilatkozata szerint – Németország a fémbehozatalra való teljes rászorultságából táplálkozik. A kínálat egyre szűkebb, az árak pedig egyre magasabbak; alapvető lesz, hogy a versenyben ki jut a leggyorsabban és a legkedvezőbb feltételek mellett a jövő technológiáinál nélkülözhetetlen nyersanyagokhoz.

Bár egyes nyersanyagok viszonylag nagy mennyiségben állnak rendelkezésre a világ különböző térségeiben, kevés azon országok száma, melyek készek lennének azok kitermelésére. Ennek oka nem is az árak további emelkedésére való várakozásban, hanem a kitermeléssel járó jelentős környezeti terhelésben keresendő; ami nagyban rontja a felhasználásuk során használt technológiák környezetbarát jellegét.  

Drágul a nyersanyag
Drágul a nyersanyag

Egyes nyersanyagok csak rendkívül koncentráltan hozzáférhetőek. A Német Nyersanyagügynökség (Dera) adatai szerint a világ országaiban szükséges kobalt 60 százaléka Kongóból, a grafit 70 százaléka Kínából érkezne”. Márpedig, ha figyelembe vesszük, hogy a nagy német autógyárak eddig még viszonylag kis számban gyártottak elektromos meghajtású autókat, nyilvánvaló, hogy a termelés erőteljesebb felfutása esetén mennyivel megnehezülnének a nyersanyaghoz való hozzáférés feltételei.

Oliver Krischer Zöld-párti politikus mindeközben az akkumulátor-technika globális megatrendjének „komplett elszúnyókálásával” vádolta a német ipart. „Panaszkodás helyett az iparnak olyan irányba kellett volna fejlesztenie az akkumulátorokat, hogy ne legyen szükség ritka fémekre” – mondta.

Környezetvédelmi szakértők az elektromobilitásért

A szövetségi kormány környezetvédelmi tanácsadó szervezete mindeközben az elektromos autók térnyerését elősegítő kvóták, a megtett útvonal hosszúsága szerint megállapított úthasználati díj és a dízel-fogyasztás jelenleginél magasabb adóztatását tekinti a közlekedéspolitikai újragondolás legfőbb elemeinek. A hét fős szakértői testület egy, a közelmúltban készített tanulmányban azt ajánlja, hogy 2025-ben az újonnan forgalomba hozott autók és könnyű haszonjárművek egy negyede elektromos meghajtással rendelkezzen. Ehhez viszont ki kell építeni a töltő infrastruktúrát, s azt állami forrásokból is támogatni szükséges.

Tovább árnyalja a képet, hogy egy, a Szövetségi Fogyasztóvédelmi Központ megrendelésére 1052 fő megkérdezésén alapuló felmérés szerint a német dízelautó-tulajdonosok 86 százaléka kész lenne autója átalakítására, ha annak költségeit és a megfelelő garanciát átvállalnák az autógyárak. A felmérés eredményeit november utolsó hetében egy nappal azt megelőzően hozták nyilvánosságra, hogy Angela Merkel ügyvezető kancellár és a dízel-üzemű járművek által leginkább sújtott városok polgármesterei másodszor is összeültek a probléma érdemi megvitatása céljából. Merkel szerint „a piszkos autókat termelő gyáraknak” „tiszta megoldást kell finanszírozniuk” úgy, hogy annak költségeit teljes mértékben átvállalják.

Az mindenesetre biztató, hogy az érintettek erőltetett ütemben láttak hozzá az elektromos töltőfejek telepítéséhez, a nagyobb autógyárak közül pedig csak a Volkswagen-cégcsoport 2022-ig több mint 34 milliárd eurót tervez az elektromos autók fejlesztésébe, az önjáró járművekbe és a digitalizációba beruházni.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés