hirdetés
hirdetés

Fekete év az autóiparban

Az elektromobilitás térnyerése a válság idején sem szakadt meg

A közútijármű-gyártás Németország gazdasági teljesítményéhez való hozzájárulása – az ágazathoz kötődő szolgáltatók és beszállítók tevékenységét is hozzászámítva - meghaladja az 5 százalékot, a foglalkoztatottak száma pedig jóval egymillió fölött jár.

hirdetés

Az ipari és kereskedelmi kamarák őszi konjunktúra-felmérése során az ágazatban tevékenykedő vállalatok 36 százaléka a maga üzleti helyzetét jónak, 26 százalék viszont rossznak nevezte. Az ebből adódó 10 százalékpontos különbség jóval kedvezőtlenebb, mint a fél évvel korábbi felméréskor számított 34 százalékpont volt.

A német autóipar a mélyreható szerkezetváltás időszakát éli, ami az elektrifikáció, a digitalizáció és az automatizáció növekedése formájában ölt testet. Az ezekből adódó kihívásokat tovább súlyosbítja a nyersanyagárak emelkedése és egyes alkatrészek, illetve előgyártmányok – különösen a félvezetők hiánya. Martin Wansleben, a kamarai szövetség (DIHK) főtitkára a közelmúltban a Handelsblatt című üzleti napilapban idézett nyilatkozata szerint a szakképzett munkaerő hiánya, a világgazdaság gyöngélkedése, valamint a szállítási láncoknál tapasztalt problémák ugyancsak nagy terhet jelentenek az erősen exportorientált ágazat vállalatai számára, ráadásul az ágazat finanszírozási problémái is súlyosabbak annál, mint ahogy azok átlagban az ipar egészét jellemzik. 

Az űrlap alja

Az Az autógyártás és –kereskedelem mélyrepülésére jellemző, hogy a flensburgi székhelyű Szövetségi Gépjármű Hivatal adatai szerint októberben alig 179 ezer új személyautót hoztak forgalomba, csaknem 35 százalékkal kevesebbet, mint az előző év tizedik hónapjában. Ezzel az október megszakítás nélkül a negyedik olyan hónap volt, amikor az újonnan kibocsátott autók száma elmaradt az előző év azonos hónapja mögött, s így az első tíz hónapban forgalomba hozott 2,2 milliós darabszám 5,2 százalékkal elmaradt a múlt év első tíz havi mennyiségtől. A használtautók piacán január eleje és október vége között 3,4 ezen belül októberben 16 százalékos volt a csökkenés az egy évvel korábbihoz képest.

A Németországban októberben előállított 237 ezer darab 38, az első tíz havi 2,56 milliós termelés pedig összességében 8 százalékkal marad el a múlt évi bázistól. Az exportban – októberben 177,7 ezer darab, az első tíz hónapban 1,95 millió darab – szinte hajszálra ugyanilyen mértékű csökkenést regisztráltak.

A nagyfokú visszaesés oka a termelésnek az alkatrészhiányból adódó csökkenésében keresendő. A kereslet ugyan nagy, de a termelés visszaesése folytán ezek az igények csak nagyon lassan elégíthetők ki. Egyébként az újonnan kibocsátott autók száma és aránya százalékban kifejezve már a megelőző hónapokban is kétszámjegyű mértéket öltött, de az még nem volt olyan drasztikus, mint az októberben elszenvedett csökkenés.

Az elmúlt hónapokban több összeszerelő üzemben átmenetileg leállt a munka, a munkatársakat kényszerszabadságra küldték. A szűkös számban rendelkezésre álló alkatrészeket igyekeztek a magasabb kategóriájú autókba beépíteni, mert azokon nagyobb árbevételt és nyereséget realizálnak. Így fordulhatott elő, hogy októberben a felsőkategóriás autókból 15,3, míg a lakókocsikból 2,8 százalékkal emelkedett az értékesítési darabszám a megelőző év októberihez képest.

Az előállított és újonnan forgalomba hozott autók számának drasztikus csökkenése a beépítésre kerülő chipek és egyéb alkatrészek hiányának hatására esett vissza, miközben a megrendelt autók átvételéig hátralévő idő Marcus Weller, az autókereskedőket és –szerelőket tömörítő Német Gépjárműipari Szövetség (ZDK) a DPA hírügynökség által idézett szakértője szerint általában három-hat hónapra, sőt egyes modellek esetében kilenc-tizenkét hónapra emelkedett.

Stefan Reindl, a Baden-Württembergben, Geislingenben működő közlekedési intézet a Handelsblatt által idézett igazgatója szerint „a hosszú szállítási idők problematikája 2021 őszétől 2022 tavaszáig tovább súlyosbodhat“, amelynek következményeként ritkábban adnak kedvezményeket a listaárakhoz képest, a használtautó-árak is emelkednek és – mivel a gyártók raktárkészlete is egyre szűkösebb -, egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy a vevő egy adott elfogadható időn belül hozzá tud jutni az általa vágyott járműre.

Peter Fuß, az Ernst & Young tanácsadói szolgálat ágazati szakértője szerint „rendkívül hosszúak a szállítási határidők, dühösek a vásárlók, csökkennek az eladások – ez a szomorú valóság“ a német autópiac jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Az persze nem vigasztalja a német vásárlókat, hogy hasonlóan kedvezőtlen a helyzet számos más európai országban, nevezetesen Ausztriában, Franciaországban és Olaszországban is.

A BMW növeli a profitot, a Daimlernél és az Audinál csökkent a nyereség

A bajorországi székhelyű BMW cégcsoport a nehéz helyzet ellenére az elmúlt három hónapban 42 százalékkal, 2,6 milliárd euróra tudta növelni nyereségét az előző év azonos negyedévéhez képest. A cégcsoport három havi árbevétele 4,5 százalékkal 27,5 milliárd euróra nőtt. A versenytársaknak, azaz a Mercedesnek és az Audinak ezzel szemben meg kellett barátkozniuk az eladások visszaesésével, a BMW-vel ellentétben mind az árbevételük, mind az eredményük csökkent a harmadik negyedévben.

Az autógyártók igyekeznek mindent megtenni a beérkezett megrendelések elfogadható időn belül történő teljesítése érdekében. Egyes konszerneknél, mint a Volkswagen és a nagyobb beszállítóknál, mint a Continental „Taskforce“-egységeket alakítottak ki a világpiacon elérhető maradék alkatrészek – mindenek előtt a szűken rendelkezésre álló mikrochipek – megszerzése érdekében.  A koncentrált erőfeszítések azonban gyakran messze nem elegendőek. Egyes autógyárak előtt állítólag már „halomban“ állnak olyan, ki még nem szállítható autók, amelyeknél a hiányzó alkatrészeket csak azok beérkezése után tudják majd beépíteni. Közben a VW-nél – deklarálva, hogy egyértelműen a külső vásárlók igényeinek kielégítése élvez prioritást –, a cégcsoport vezető beosztású munkatársait arra utasították, hogy egyelőre ne rendeljenek céges autóként elektromos vagy hibrid autókat, mert azokat lehetőség szerint azonnal áruba kell bocsátani.

Stefan Bratzel, a Bergisch Gladbach-i autóipari menedzsment központ vezetője szerint feltételezhető, hogy ha nem lennének problémák az ellátási láncokkal, a világ országaiban 12, ezen belül Németországban 15 százalékkal több autót értékesítenének, mint egy évvel korábban. (Amikor az európai értékesítés több mint egy ötödével elmaradt a 2019. évitől.) A leghosszabb szállítási idővel az alacsonyabb és a közepes kategóriájú autók előállításánál és értékesítésénél kell számolni, mert a szűkös mennyiségben rendelkezésre álló félvezetőket – mint már utaltunk rá – a magasabb kategóriájú és árfekvésű járműveknél használják fel. 

Az autóipar egy emberként reménykedik abban, hogy 2022-től ha nem is szűnnek meg, fokozatosan enyhülnek a többek között az ágazatot sújtó szűk keresztmetszetek. Egyelőre azonban nemcsak az autógyártók és beszállítók szenvedik meg az adott helyzetet, hanem az autókereskedések is. Ha pedig a kereskedők nem tudják leszállítani a megrendelt autókat, a forgalom és a jövedelmezőség romlásával szembesülnek, ami viszont ördögi spirál beindulásához vezethet.

Tágabb kitekintésben a szállítási problémák állandósulása miatt októberben folytatódott a német ipar koronaválságból való kilábalásánál tapasztalható ütemvesztés. Ezt igazolja, hogy az IHS Markit intézet által számított ipari beszerzési menedzserindex a szeptemberi 58,4-ről októberre 57,8 pontra mérséklődött. „A negyedik negyedév kezdetén a széles körben elterjedt szállítási szűk keresztmetszetek jelentették a legnagyobb problémát a német gyártók számára”, olvasható a felmérés eredményeinek összefoglalójában. Mindenekelőtt számos nyersanyag elérhetőségének megnehezülése volt negatív hatással mind a termelésre, mind a rendelésekre. "Ugyanakkor az eladási árak rekordmértékben emelkedtek, mivel sok cég a lényegesen magasabb költségeket a vásárlóira hárította."

Folytatódik az elektromos meghajtású járművek térnyerése

Az októberben újonnan forgalomba hozott elektromos autók száma – 54,4 ezer – 13 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit és a teljes kibocsátáson belüli részaránya pedig immár a 30 százalékot. Ezen belül a tisztán akkumulátoros autók száma a múlt év októberivel összehasonlítva 32 százalékkal emelkedett, a plug-in-hibrideké ezzel szemben 5 százalékkal csökkent. Előbbieknek az új kibocsátásokban elért részaránya elérte a 17,1, míg utóbbiaké 13,3 százalék volt. 

Egy, a Statista Q intézet által októberben az E.on megrendelésére végzett felmérés szerint az autóvásárlással kapcsolatos döntésekben egyre fontosabb szerepet játszanak az éghajlatvédelem és a fenntarthatóság szempontjai. A felmérés során több mint 2000, 18 és 69 év közötti, vezetői engedéllyel rendelkező személyt kérdeztek meg, akiknek a 30 százaléka legközelebb már elektromos meghajtású autót, további 20 százalék pedig plug-in-hibrid meghajtásút választana. A tisztán elektromos meghajtású autók presztízse ma már egyenrangú a klasszikus benzines autóéval, miközben dízel-motorral rendelkező autót ma már a vevők csupán 9 százaléka választana.

A felmérés szerint az e-autók iránt különösen nagy a kereslet Berlinben, ahol a válaszadók 40 százaléka választana tisztán elektromos járművet, további 15 százalék pedig plug-in-hibridet. Hamburgban (35 százalék) és Hessenben (34 százalék) is meghaladja az átlagot a tisztán elektromos járművek iránti kereslet.

A németországi autósok fele már a következő autóvásárláskor elektromos, újratölthető járművet választana" - magyarázta Filip Thon, az E.on Energie Deutschland ügyvezető igazgatója.

Az elektromos mobilitásra való áttérés fő motiváló tényezője egyértelműen az „éghajlatvédelem, fenntarthatóság, környezettudatosság" volt 69 százalékkal. 60 százalék „a jövő technológiáját" látja az elektromobilitásban, 51 százalékot pedig a „vásárlási prémiumok és az adókedvezmények" győzték meg. Ennek megfelelően a jövőbeli autójuk gyártási módja is fontos volt azoknak a válaszadóknak, akik a jövőben e-autót szeretnének vezetni: 91 százalék mondta, hogy számára „fontos” vagy „nagyon fontos”, hogy a járművet klímabarát módon állítsák elő, a válaszadók 63 százaléka pedig akár több pénzt is kifizetne egy olyan autóért, amelyet klímabarát módon gyártottak.

Egy, az Ernst & Young által a közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzés szerint az elektromobilitás németországi terjedése a következő időszakban újabb lendületet vesz: az anyag szerzői szerint a jövő évben újonnan forgalomba hozott autók 32 százaléka már elektromos meghajtású lesz, 2030-ban pedig az újonnan forgalomba helyezett autók kétharmadát már az elektromos meghajtású járművek fogják kitenni.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés