hirdetés
hirdetés

Bárki lehet Knight Rider

Az autóipar okos kihívásai

Az autóipar képviselőit számos kihívás elé állítja a biztonságra, kényelemre, az intelligens eszközökre való igény. Szemezgettünk, hogy a jövőben milyen fejlesztések várhatóak az iparágban.

hirdetés

A technológiai és autóipari szektor olyannyira összefonódott, hogy a legmerészebb járműfejlesztéseket már nem a detroiti autószalonon, hanem a CES-en (Consumer Electronics Show), a világ jelentősebb techshowján mutatják be.

Mostanra választhatunk azon gépjárművek közül, amelyek fejlett parkolási asszisztensei nem csupán segítenek, de be is parkolnak helyettünk, sőt, amikor végeztünk a dolgunkkal, értünk is jönnek. Az IKT szektorban történő rohamos fejlesztésnek köszönhetően megvalósult az autó és ember közötti interaktív kommunikáció.

Az emberekben megnövekedett az igény, hogy a motorizált rendszerek biztonságosabbak legyenek és legalább olyan szintű személyre szabott asszisztenciát és egyszerűséget kínáljanak, mint például az okostelefonok. A vásárlók elvárásai és a versenyhelyzetből eredő nyomás arra ösztönözte az autógyártókat, hogy még több intelligens eszközt építsenek gépjárműveikbe. A Chevy Volt majdnem 100 mikroprocesszort futtat, és nagyjából tízmillió sor kódot, ami az autó szoftverkódját magasabb szintre emeli, mint a Boing 787 Dreamlineré, vagy a jelenlegi harci repülőké.  A gépjárműtervezés egyre inkább függ a szofisztikált elektromos rendszerektől, amelyek segítségével olyan technológiai megoldásokat tudnak létrehozni, amik intelligenssé teszik a közlekedési eszközöket.

Biztonság mindenek előtt

Több nagy trend figyelhető meg, főleg a felső-középkategóriás autók fejlesztése során, ahol az elsődleges célok között a biztonság és a gépjárművezető terheltségének a csökkentése szerepel. Ez utóbbira reflektálnak a gépjárművezetést támogató rendszerek - Advanced Driver Assistance Systems (ADAS) –, amelyek célja, hogy a vezetők terheltsége csökkenjen az autóvezetés során, így nagyobb biztonságban legyenek az utasokkal együtt. A koncepció, hogy olyan fejlett látórendszerrel vegyék körbe az autót, ami egy burkot képez az autó körül és megvédi az utasokat az esetleges járművezető hibák következményeitől. A vizuális információk feldolgozásával és felhasználásával a rendszerek támogatják a fedélzeti vezérlőt és olyan követési információkat osztanak meg, amelyek figyelmeztetnek a záróvonalra, sávelhagyásra, ütközés elkerülésére, vagy a vezető állapotára.

Fejlesztések a gazdaságosság égisze alatt

A minél kisebb fogyasztásra vonatkozó vásárlói igény motiválta a gyártókat arra, hogy sokkal hatékonyabb motorvezérlő rendszereket fejlesszenek. Ezek közül a legújabbak, amellett, hogy az elektronikus és hibrid gépjárművekben biztonsági felügyeletet végeznek, az akkumulátorokat szintén figyelik és a rendelkezésre álló energia alapján optimalizálják az üzemanyag/akkumulátor energia felhasználását. Ezeknek a vezérlőrendszereknek nagy kihívást jelent, hogy a hajtáslánc teljesítményét és az üzemanyag/energiacellák optimális működését megvalósítsák. Az innovatív vezérlőrendszerek összehangolják a szenzorokból érkező valósidejű információkat a hajtáslánc teljesítményéről, üzemanyag- és energia cellák mérési információival, ez biztosítja a motornak a kiegyensúlyozott teljesítményt és hatékonyságot.

Szórakozás, kényelem

A gépjármű kiegészítőket gyártóknak folyamatosan figyelembe kell venniük a fogyasztók igényeit a kibővített információátadó és szórakoztató rendszerek területén. Számos gépjármű kínál érintőkijelzős konzolokat, karfákat, vagy a hátsó kilátást kibővítő LCD-kijelzőket. Az érintőképernyők megjelenésével a gyártók az utazók számára okostelefon-szerű grafikus felületeket kínálnak és számos kiegészítő telefonos applikáció beszerzésére is lehetőséget adnak.

A Google önvezető autója
A Google önvezető autója

Autózás, nem vezetés

Az előzőekből kitűnik, hogy egyre több olyan alkalmazás, felület és lehetőség van az autókban, ami a vezetéssel nem összeegyeztethető cselekedetekre sarkall – de már nem sokáig kell mi magunknak vezetnünk. A legtöbb figyelmet kapott autóipari fejlesztések egyértelműen az önvezető autókra irányulnak, amiknek kifejlesztését elsősorban a biztonság iránti vágy, csak másodsorban a kényelem ösztökélte. 76 GHz-es hullám-radar és kamera, 360°-ot letapogató szenzorok, többszörös lézersugaras szkenner, trifokális kamera, nagy hatótávolságú radar és ultrahangos érzékelők - csak néhány a Volvo 2016-ban piacra kerülő XC90-es fejlesztéseiből, amelyek lehetővé teszik az auto pilot, vagyis önvezető módot. Míg a hagyományos autóipari cégek (BMW, Daimler, Honda, Volvo) a már meglévő konstrukciókat igyekeznek kiegészíteni olyan eszközökkel, amelyek félig-meddig átveszik a vezető szerepét, a legnagyobb IT cégek, mint a Google, az Uber és az Apple, már csak önvezető autókban gondolkodnak. Ehhez még számos technológiai problémát meg kell oldani: javítani kell az önvezető autók érzékelési kapacitását és az önálló helyzetértelmezési képességeit, hogy ne adjanak fals előrejelzéseket arról, mit fog tenni a közlekedés közben az adott közlekedési események hatására.

Merészebb előrejelzések szerint 2017-re, pesszimistább vélekedések szerint 5 éven belül megjelenhetnek az autonóm gépjárművek a közutakon. Hogy mindez mikor következik be,  az inkább múlik a jogi szabályozáson, mint technika és a gépjárműipar fejlettségén, hiszen minden adott ahhoz, hogy a közlekedési baleseteket 90%-ban okozó hibás láncszemet – az embert – kivegyük a közlekedés gépezetéből. 

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés