hirdetés
hirdetés

A világ autópiaca elindult a felfelé vezető úton

Ez év első negyedévében továbbra is a koronavírus-járvány határozza meg a világ autópiacát, bár azt nem csak az egyes térségek közötti változások dinamikájában, hanem irányában is eltérő mozgások jellemezték.

hirdetés

Európában a 2020 első negyedévi történelmi mélyponthoz képest alig van változás: az Európai Unió és az EFTA országaiban, valamint az Egyesült Királyságban újonnan kibocsátott 3,08 millió darab személyautó nem egészen egy százalékkal meghaladja a múlt év első háromhavit, de a 2019 első negyedévinél több mint 25, (ezen belül Nyugat-Európában a 26, míg az EU-hoz 2004-től csatlakozó tizenhárom tagország esetében csaknem 20 százalékkal) még mindig kevesebb.

A nagyobb nyugat-európai viszonylatok közül január és március között

  • Olaszországban csaknem egyharmadával, Franciaországban pedig egyötödével növekedett az újonnan forgalomba hozott személyautók száma a 2020 első háromhavihoz képest,
  • Németországban ezzel szemben 6, az Egyesült Királyságban 12, Spanyolországban pedig 15 százalékos csökkenést regisztráltak.

Az Egyesült Államokban dinamikusabb volt az évkezdet. Az ott forgalomba hozott 3,9 millió személyautó és kisteherautó 11 százalékkal meghaladja a múlt év első negyedévit és a két évvel korábbihoz képest már csak 3 százalékos a lemaradás.

A Kínában forgalomba hozott személyautók 5 milliós darabszáma csaknem három negyedével haladja meg a múlt év első háromhavit, de emlékezetes, hogy ott – Európával ellentétben – a járvány kitörése nyomán bevezetett korlátozó intézkedések épp tavaly februárban és márciusban bénították le a gazdaságot és a társadalom életét, az idő előre haladtával és a múlt évi bázis emelkedésével a növekedés dinamikája nyilván mérséklődik.

A világnak az autóipar szempontjából fontos más térségeiben egymással ellentétes tendenciák voltak megfigyelhetők: Japánban (1,2 millió darab) kis mértékben, 4,2 százalékkal, míg Indiában (849 ezer darab) ettől jóval dinamikusabban, 36,3 százalékkal emelkedett, miközben Brazíliában (499 ezer darab) 6,7, Oroszországban pedig (387 ezer darab) 2,8 százalékkal tovább csökkent az első negyedévben újonnan kibocsátott személyautók száma, az előző év első háromhavihoz képest.

Németországban megjelentek az élénkülés jelei

Az Ernst&Young nemzetközi tanácsadó cég április harmadik hetében, a sanghaji autóvásár megnyitásának előestéjén nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint az elmúlt évben az országok közötti összehasonlításban a nagy német autógyártók birkóztak meg a legjobban a koronaválsággal. A Daimler, a Volkswagen és a BMW az átlagnál kisebb kevesebb veszteséggel úszta meg a múlt év válságát, mint más nemzetek nagy autógyártói: az eladások darabszáma 10, a termelés 14, míg a nyereség „csak” 26 százalékkal esett vissza - áll az elemzésben.

A három nagy német márkát mindenekelőtt a kínai piac óvta meg a nagyobb veszteségtől: eladásaikban a kínai értékesítés részesedése megközelítette a 40 százalékot, míg 2019-ben ez az arány még csak 35,3, a korábbi években pedig még alacsonyabb volt.

Magában Németországban ez év márciusa volt az első olyan hónap, amikor a múlt év azonos hónapjához erőteljes, százalékban kifejezve kétszámjegyű dinamikát mutattak a német autóipar főbb mutatói: az újonnan forgalomba hozott személyautók 292,4 ezres darabszáma 36, a 373,9 ezres termelés 29, míg a 296,1 ezres export 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A német autóipar és –kereskedelem idei első negyedévi adatai egyértelműen azt igazolják, hogy bár az ágazat elindult a felfelé vezető úton, a világ más nagy autópiacaihoz hasonlóan még nagyon messze van a válság előtti időszak mutatóitól. A flensburgi székhelyű Szövetségi Gépjármű Hivatal (KBA) szerint az idén az első negyedévben forgalomba hozott 656,5 ezres darabszám már „csak” 6,4 százalékkal marad el a 2020 első háromhavitól, de kétéves visszatekintésben, azaz a 2019. márciusihoz képest, a visszaesés mértéke eléri a 15 százalékot. A német autóipar idei első negyedévi 933,6 ezres termelési darabszáma 8, a 703,6 ezer darabos export 9, a német gyártású autók 473,5 ezer darabos hazai értékesítése pedig 5 százalékkal alacsonyabb a múlt év első háromhavinál. Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke az első negyedévi adatok kapcsán elismerte, hogy „a válság előtti szinthez képest még nagyon jelentős a lemaradás”.

A január és március közötti időszak összességében szerény eredményeihez, a múlt év első háromhavihoz képest még mindig negatív irányú változásához hozzájárult a tavaly a második félévben 3 százalékponttal mérsékelt forgalmi adó 19 százalékra történő visszaállítása, a koronavírus-járvány elhúzódása miatt érvényben lévő korlátozó intézkedések, a környezetvédelmi előírások szigorítása és a szállítási láncokban keletkező zavarok miatt bekövetkező alkatrészhiány.

A Német Autóipari Szövetség (VDA) április elején nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint az ország autópiaca továbbra is nagyon messze van a válság előtti szinttől. Az ágazatnak – a koronavírus elleni oltások beadásának ütemétől függően – egyelőre további nehéz hónapokra kell felkészülnie és számottevő élénkülés csak az év második felében, a beoltottak számának erőteljes emelkedésével párhuzamosan várható.

Egyre népszerűbbek az elektromos meghajtású autók

Az idén folytatódni látszik az elektromos autók térnyerése, melyeknek a teljes németországi autóértékesítésen belüli részaránya ma már meghaladja a 20-22 százalékot. Ezen belül márciusban a tisztán elektromos meghajtású autók kibocsátása a múlt év márciusi csaknem háromszorosára, míg a plug-in-hibrid meghajtásúaké – ugyancsak a tavaly márciusival összehasonlítva - 277 százalékkal emelkedett.
Ez a rendkívül erőteljes növekedési dinamika az év második felében nyilván meg fog törni, mert a tavaly nyáron a vásárlások állami támogatásának a konjunktúraélénkítő csomag keretében végrehajtott növelése nyomán júliustól kezdődően a korábbi többszörösére emelkedett az elektromos autók iránti kereslet, s ez a dinamika ez év derekáig megmarad. Aminek nagy szerepe van abban, hogy a széndioxid-kibocsátás 15,3 százalékkal csökkent, de a kilométerenként 126,2 grammos kibocsátás még mindig jóval meghaladja az EU által 2021-re meghatározott 95 grammos referenciaértéket.

A német autóipar kutatási-fejlesztési tevékenységében kiemelt helyet foglal el az elektromobilitás térnyerésének elősegítése. Hildegard Müller, a VDA elnöke egy, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által április közepén rendezett online szakmai beszélgetés során hangsúlyozta: a német feldolgozóipar k+f-kiadásaiban az autóipar részesedése meghaladja a 44 százalékot. „Ez jól mutatja az ágazatnak az átalakulás, a változtatások és a klímavédelem iránti elkötelezettséget, s azt, hogy célul tűztük a széndioxid-semlegesség 2050-re történő megvalósítását”.

Százmilliók az elektromobilitásért

A szövetségi gazdasági és energetikai, illetve a környezet- és természetvédelmi minisztérium – meghosszabbítva korábbi, a kormányzat által sikeresnek ítélt programot – 2021 március végén nyilvánosságra hozta az elektromobilitás kutatás és fejlesztésének támogatásáról szóló közös irányelveit. Ezek szerint különböző pályázati kiírások formájában a két tárca 2025-ig 400 millió eurót fordít az elektromobilitással kapcsolatos kutatási-fejlesztési támogatására. Az első két kiírást a tervek szerint 2021 második negyedévében fogják nyilvánosságra hozni.

Peter Altmaier (CDU) szövetségi gazdasági miniszter szerint „az új értékteremtés és a kvalifikált munkahelyek teremtése szempontjából fontos az a fordulat, ami az elektromobilitás irányában végbe megy. A kutatás és fejlesztés ebben meghatározó szerepet játszik. Arról van szó, hogy olyan innovatív és környezetkímélő termékeket és eljárásokat fejlesszenek ki a mobilitásban, melyek sikeresek lesznek a piacon. Ez erősíti iparunk versenyképességét és munkahelyeket biztosít Németországban.”

Svenja Schulze (SPD) környezetvédelmi miniszter szerint „csak az elektromos járművek széles választékával és egy megbízható töltési infrastruktúrával érjük el a közlekedésben kitűzött klímavédelmi célokat. Ehhez jelentősen hozzájárul az elektromobilitás kutatási fejlesztését szolgáló, több mint 12 évvel ezelőtt elkezdett program. A szövetségi kormány egységbe foglalt törekvéseinek kifejezése, hogy az elektromos meghajtást a közlekedésben sikerre vezessük.”

A március végén nyilvánosságra hozott irányelvek szerint a jövőben többek között a digitalizáció, az intelligens járműplatformok komponensei és a rendszereken átnyúló innovációk területein tervezik új súlypontok támogatását.

Hildegard Müller, a VDA elnöke a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) már idézett rendezvényén elmondta, hogy az ágazat az elkövetkező két évben mintegy száz új típussal tervez megjelenni. Az elektromobilitás a foglalkoztatásra is hatással van, az átállás 170 ezer munkahely létét kockáztatja az ágazatban. Ezért értelmes átalakulásra van szükség, s más olyan alternatív üzemeltetési módot sem szabad elhanyagolni, mint a hidrogén és a szintetikus üzemanyagok felhasználása.

A világon ma 1,1 milliárd autó közlekedik, s nem lehet azt feltételezni, hogy rövid időn belül megvalósulna az elektromos meghajtásra való átállás, mondta Hildegard Müller. Nem egyszerű feladat az embereknek az elektromobilitás előnyeiről való meggyőzése, miközben a megfelelő, megbízható infrastruktúra kiépítésében is sok még a tennivaló, ami Magyarországon sincs másképp. Mindemellett a hagyományos üzemmódú autók még jó ideig velünk maradnak, s azoknál is folytatni kell a környezetbarát jelleget erősítő fejlesztéseket.
Az ágazat az új hajtástechnikát és a digitalizációt szolgáló fejlesztésekre 150 milliárd eurót tervez beruházni. A német autóipar felkészült a jövő kihívásaira, s ebben a fejlett beszállítóiparban is megbízható partnerek állnak rendelkezésre.

Kezdeményezés a belső égésű motorok megszüntetésére

Hosszabb távra előre tekintve – német környezetvédelmi szervezetek a közelmúltban egy közös levélben fordultak a három nagy hazai autógyártóhoz, hogy azok 2030-ra szüntessék meg a hagyományos, belső égésű motorral működő autók gyártását. Ha ezt a német autóipar elmulasztja, az mind ökológiai, mind gazdasági szempontból drámai következményekkel fog járni, írják a környezetvédők. Majd hozzáteszik: „felszólítjuk önöket, hogy Európában legkésőbb 2030-ban már ne értékesítsenek belső égésű motorral működő személygépkocsit és könnyű haszonjárművet, beleértve a hibrid üzemelésű járműveket is”, írják a környezetvédők, akik az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő SUV-modelleket „klímapolitikai tévútnak” tartják.

A berlini közlekedési kormányzat a környezetvédőknél jóval lassúbb átalakulási folyamatban gondolkodik. Andreas Scheuer szövetségi közlekedési miniszter a környezetvédők követeléséhez képest még adna öt év haladékot, s 2035 végétől írná elő a robbanómotorral működő személyautók gyártásának és értékesítésének leállását, kivéve a szintetikus üzemanyaggal működő járműveket, mert azok a következő évtized második felében is forgalmazhatók maradnának.

A Zöldek az őszi szövetségi választásokra készülve programjuk tervezetében is rögzítették azt a követelésüket, hogy 2030 után újonnan „már csak kibocsátásmentes autókat hozzanak forgalomba”. Példaként említik Nagy-Britanniát, ahol már 2030-tól megtiltják a fosszilis energiát felhasználó belső égésű motorral működő autók forgalomba hozatalát. Emlékezetes, hogy a benzin- és dízelmotoros autók kibocsátásának tilalmát eredetileg 2035-től tervezték, s Boris Johnson miniszterelnök a múlt év novemberében döntött a tilalom öt évvel korábbi bevezetéséről.

A VDA azonosul az uniós klímacélokkal

A Német Autóipari Szövetség vezetése „azonosul a klímacélokkal, de növekedéssel és technológiai nyitottsággal többet lehet elérni, mint túlzott szabályozással, restrikcióval és a növekedésről való lemondással”. A klímavédelem azonban nem lehet kizárólagos cél, nem lehet a munkahelyekről lemondani akkor, amikor 14 millió főt foglalkoztatnak Európa autóiparában. A klímavédelem és az innovációra alapuló gazdaság egymást nem kizáró fogalmak, mint azt a mostanság folyó vitákban sokan állítják, hanem kiegészítik egymást, hangsúlyozta a VDA elnöke.

Aki üdvözölte az Európai Bizottságban április elején az Euro 7 új kibocsátási normákra vonatkozóan nyilvánosságra hozott terveket. „Az új Euro 7 normára vonatkozó tervek azt mutatják, hogy az Európai Bizottság elfogadja a technikailag megvalósítható határokat és lemondott az elérhetetlen célokról. Ez jó jel Európa polgárainak és a környezetvédelemnek is”, mondta Hildegard Müller, hangsúlyozva: „továbbra is nagy figyelemmel kell lenni arra, hogy a belső égésű motor az Euro 7-en keresztül ne lehetetlenüljön el”.
„Az új uniós javaslat, ha megfelelően kidolgozott, lehetőséget teremt arra, hogy a legújabb és legtisztább generációjú autók továbbra is piacra kerüljenek. Emellett az e-üzemanyagokkal, a megújuló energiaforrásokból származó szintetikus üzemanyagokkal való ellátást is elő kell mozdítanunk. Mert nem a motor, hanem a fosszilis tüzelőanyag jelent problémát az éghajlat számára.”

„A német autóipar legkésőbb 2050-ig klímasemleges mobilitásért száll síkra. Az új társadalmi tudatosságot az utakra visszük. Az Európai Bizottság javaslatait most gyorsan végre kell hajtani, hogy a vállalkozásoknak tervezési biztonságot nyújtsunk. És akkor hamarosan piacra kerülhetnek a valaha volt legtisztább benzin- és dízelüzemű autók. Az elektromobilitás offenzívájával, az új Euro 7-es normával és a fenntartható energiaforrásokból származó e-üzemanyagok elterjedésével Európa példát mutat a világ más térségei számára", fogalmazott a német autóipar vezető reprezentánsa.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés