hirdetés
hirdetés

Kiemelt, de sérülékeny ágazat

A magyar járműipar a járvány előtt, közben és után

Az elmúlt évek turbulens változásai a globális és lokális piacokon is alaposan felforgatták a járműipar helyzetét. Az ágazat nem csak a munkaerő- és az alkatrészhiány következtében áll átalakulás előtt. Az elektromobilitás térnyerése szintén fontos tényező, amely alapjaiban szervezheti át a termelési és ellátási folyamatokat.

Dr. Nyirő József, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségének (MAJOSZ) elnöke a járműipari átalakulással, a várható fellendüléssel, az elmúlt évek és a közeljövő legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban osztotta meg válaszait magazinunk hasábjain.

hirdetés

A szakmai szervezetek munkája és megszólalása pedig azért kiváltképp fontos, mert egy kézből tolmácsolják számos kis-, közepes és nagyvállalat véleményét és tapasztalatait. Ezt további szempontokkal, ágazati háttér-információkkal kiegészítve mindannyian tájékozódhatunk a hazánkban igen jelentős befolyással rendelkező autóipar aktuális helyzetéről.

Gyártástrend: A magyar autóipar nemzetgazdasági beágyazottságáról rengeteget hallunk. Mennyire kitett az ország az autóiparnak? Mely területek lehetnek emiatt sérülékenyek, ez ellen hogyan védekezhetnek a piaci szereplők?

Dr. Nyirő József: Az ország egyik legjelentősebb és gazdasági szempontból kiemelt ágazata az autóipar, így erőteljes hatása van a gazdasági folyamatokra. Az idei év júliusában az ipari termelés volumene 8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, amikor még éves összevetésben 7,7 százalékkal csökkent. A termelés szintje tehát hasonló volt, mint a járvány előtt 2019 júliusában, még úgy is, hogy a járműgyártás tovább zuhant. A növekedéshez a feldolgozóipari ágazatok többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás 6,7 százalékkal csökkent ahhoz képest is, hogy tavaly 12,8 százalékos visszaesést szenvedett el. Ez elsősorban a gyárleállások, valamint az egy műszakos munkarend miatt következett be. A közúti gépjármű gyártásának volumene 4,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 9,7 százalékkal esett vissza éves összevetésben. A legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása nőtt, 57,9 százalékkal annak ellenére, hogy tavaly júliusban szerény 2,5 százalékos emelkedést ért el.

Az ország járműipari kitettsége jelentős, és a jövőben is kiemelt szerepet kap. A felépült vállalkozói rendszer és az infrastruktúra is kötelez bennünket, hogy komoly szerepet vállaljunk a jövő közlekedési eszközeinek gyártásában. A járműipar hosszú távú hanyatlása rányomja a bélyegét több iparágra is, ezért fontos, hogy egy felépülési folyamat induljon el. Az elektronikai és a turisztikai ágazat is sérülékennyé válhat a Covid és a járműipar további nehézségei miatt. A kilábalás intézkedései sürgősek és fontosak, mert az alvállalkozói rendszer termelési gondjai, a láncok összekuszálódása a fennakadások miatt komoly problémákat okoz a jövőben. A védekezés eszköze lehet a likviditás erősítése, az automatizálás szintjének emelése és a rugalmasság, alkalmazkodóképesség fejlesztése.

Gy.T.: A járvány után sok dolog megváltozott, milyen hatással volt a pandémia a szektorra? Jellemző az óvatosság, változtattak a cégek a termelésütemezésen? Mik azok a hosszú távú hatások, amelyek még velünk maradnak?

Ny. J.: A járműipar az ipari forradalom közepén és egy kialakuló válság küszöbén áll. Sajnos sok helyen mondják vissza a megrendeléseket, állítják le a termeléseket. Érzékelhető autóipari és gazdasági hírek alapján, hogy egy több hónapra, akár évre elhúzódó problémával állunk szemben. A súlyos változásokra sajnos több esetben súlyos döntésekkel kell reagálni, hogy a cégek stabil működését fenn tudják tartani. Természetesen igyekszünk pozitívan hozzáállni a kérdéshez, egyszer minden válságnak vége lesz, és az újrainduláshoz szükségük lesz az értékes munkaerőre, ezért a végsőkig húzzák a cégek a létszámot érintő döntéseiket.

A „járvány után” kialakult időszakban súlyos alapanyaghiány lépett fel, ami komoly nehézségeket okoz a beszállítói láncban. Elsősorban acél- és alumíniumhiány jelentkezett, de a műanyagoknál is tapasztalható hasonló jelenség. Az alkatrészellátás akadozása szintén megfigyelhető. A következő időszakban a költségek optimalizálása fogja nagymértékben befolyásolni a kkv-k túlélését (pl. energiaárak), valamint a szakképzett munkaerő elérhetősége a fejlett, automatizált rendszerekhez.

A termelési mennyiségek az elmúlt időszakban nagyon hektikusak voltak, és ehhez a vállalatoknak gyorsan és rugalmasan kellett alkalmazkodniuk.

Gy.T.: Az elektrifikáció terjedése is jelentős az ágazatban. A mobilitás átalakulása nemcsak a felhasználók szempontjából fontos változás. Hogyan készül fel erre a hazai iparági közösség? Fel lehet erre készülni egyáltalán? Mire számítanak 5-10 éves távlatban?

Ny. J.: Nagyon erős hatásuk van az alternatív hajtásoknak; nemcsak az e-mobilitás, hanem a hidrogénmeghajtás és az önvezetés is jelentősen alakítja a piacot. Szerencsére a magyar ipar igyekszik gyorsan reagálni a változásokra, folyamatosan követik a trendeket, illetve a piac alakulását, és nyitottak a lehetőségekre. 5-10 éves távlatban azt tudjuk mondani, hogy teljesen átalakul a piac, az autógyárak sorra jelentik be a dátumokat a belső égésű motorok kivezetésével kapcsolatban. Ez természetesen átalakítja a beszállítói láncokat is, és nekünk mint szakmai szervezetnek legfőbb feladatunk, hogy segítsük a cégeket ebben változásokkal teli időszakban.

Gy.T.: Milyen hatással van a gyártásra az ipar 4.0 dinamikus terjedése, a digitalizáció és az automatizáció robbanásszerű felfutásának hatására? Tényleg elveszik a gépek a munkánkat? Mi lesz a szektorban dolgozó munkavállalókkal, ha minden automatizálhatóvá válik? Egyáltalán, minden automatizálható lesz?

Ny. J.: A gyártási folyamat átalakul, a Covid felgyorsította a digitalizációt. Ma már teljesen természetes, hogy egy megbeszélésért még városon belül sem ülünk autóba, valamint felgyorsította a munkafolyamatokat és a tárgyalásokat is. A gyártási folyamatok jelentős része már teljesen automatizálható, kiváltja a humán erőforrást, ezáltal könnyebben, precízebben tervezhető a folyamat, és a digitális mérésekkel, visszajelzésekkel lehet optimalizálni a termelést. Teljes erővel haladunk az okosgyárak irányába, de még hosszú időbe telik, rengeteg fejlesztést igényel, és sok pénzbe kerül. Jellemzően a folyamatok automatizáltak lesznek, de nem veszik el a gépek az emberek munkáját, hanem át fog alakulni az elvégzendő feladat a fejlesztéseknek köszönhetően.

Gy.T.: Hogyan támogathatják a szakmai szervezetek a magyarországi vállalatokat, a nagy autógyártókat és a beszállítói kört? Vannak „univerzális” eszközök, vagy minden cégnek egyénre szabott segítségre van szüksége? Mit tehet akár az állam, milyen támogatások tűnnek szükségesnek a szereplők számára?

Ny. J.: Szakmai szervezetként a legfőbb feladatunk, hogy segítsük a járműipari cégeket ebben a változásokkal teli időszakban, képviseljük az érdekeiket, és lobbizzunk támogatásokért, kedvezményekért, illetve az előremutató döntésekért. Ezek az univerzális eszközök, amelyek minden vállalatnak segítenek, ezeken túl pedig egyénileg tudunk támogatást nyújtani beszállítói térképek készítésével, kapcsolatok építésével (B2B), tudásmegosztással. Amennyiben a helyreállítás rövid távon nem lesz megoldott, akkor az iparágban érintett vállalkozások több ezer munkavállalótól lesznek kénytelenek megválni az elkövetkezendő hónapokban, így a talpra állás és az újraindulás is egy lényegesen lassabb folyamat lesz. Az állam a szektor számára komoly segítséget nyújt és nyújtott, a jövőben a fejlesztési támogatások erősítése és gyorsasága, valamint a költségek minimalizálása jelenti a legfontosabb kapaszkodókat.

 

Cikkünk eredetileg a Gyártástrend októberi lapszámában jelent meg.

Dobronyi-Gál Petra, ügyvezető, MAJOSZ
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[278342] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés