hirdetés
hirdetés

Fókuszban: 5G

2020 – Múlik

Merítés kedvenc cikkeinkből

Ahogy minden év, a 2020 is eltelik. Afféle évzáró összefoglalásként online oldalunk, a gyartastrend.hu-n megjelent cikkeinkből kiválogattuk a szerintünk legfontosabbakat – köztük jó néhány, a 5G-technológiához lazán illeszkedő írást −, amik így a mögöttünk lévő zűrzavaros év elteltével is számot tarthatnak olvasóink érdeklődésére. A kedvcsináló bevezetők utáni linkekre rákattintva lehet elolvasni a gyartastrend.hu-n megjelent teljes cikkeket.

hirdetés

2020: Autonóm, AI-vezérelt, elektromos autók

Amikor még a 2020-as év minden tevékenységét nagyban befolyásoló globális járvány csak a küszöbön volt, Las Vegasban megrendezték a CES-t. A világ legfontosabb fogyasztói elektronikai szakkiállításán az autók vették át az uralmat, és bemutattak mindent, ami autonóm, repül, elektromos vagy csak elképesztő technológiával, kijelzőkkel, hangszórókkal van megrakodva.

Jelen volt a TESLA riválisa, amely 2 éve debütált M-Byte modellel. A vállalat grandiózus bemutatót tartott a 2020-as CES megnyitója előtt. A Byton úgy néz ki, mint egy városi terepjáró, valamivel kisebb, mint a Tesla Model Y és nagyobb a Model X-nél. Megismerkedhetünk az AI:ME-vel is. Az Audi elektromos kisautója, ugyanarra a MEB alvázra felhúzva, amelyre a Volkswagen ID.3 és a Seat El Born is fel lett építve. Az AI:ME-nek négyes szintű önvezető képessége, visszahúzható kormánykereke és egy 3D-s, vegyes valóságot alkalmazó kijelzője van.

De a CES néhány kiállítója kifejezetten elrugaszkodott a valóságtól: a Hyundai például bemutatta a repülő elektromos autó koncepcióját. Az S-A1 névvel illetett repülő autó 290 kilométeres sebességre képes óránként, 300 és 600 méteres magassági zónában, 100 kilométeres hatótávolsággal. A gép az akkumulátorait hét perc alatt tölti fel, felszálláskor helikopterszerűen emelkedik, forgó rotorok segítségével hasít a levegőben.
Ezek után nem volt meglepő, hogy a Mercedes olyan autóval állt elő, amelynek uszonyai vannak.
A teljes cikk itt olvasható!

Akár az oxigén is megoldhatja az akkumulátoréhséget

Az elektromosautó-ipar legnagyobb kihívását az akkumulátorfejlesztések jelentik, ugyanis ahogy haladunk a villamosított jövő felé, egyre nagyobb akkumulátorteljesítményre lesz szükségünk. A technológia a közeljövőben leginkább az akkumulátorcellák szintjén javul majd, főleg az anód, a katód és az elektrolit anyagok használatának változtatásaival. Az idei év egyik legérdekesebb interjújában a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar docensével, dr. Höfler Lajossal beszélgettünk az akkumulátorfejlesztések irányairól.

Számos példát hallunk a különböző fejlesztési irányokról: a tengervíz akkumulátortól kezdve a grafén- vagy a szilárdtest-akkumulátorokig. Ami a Szent Grálja az akkumulátortechnológia-kutatási szektornak, az a lítium-levegő akkumulátor. Ennek a fajlagos energiája már a tíz- vagy hússzorosa a mostani lítiumion-akkumulátorokénak. Itt az a kihívás, hogy ez egy háromfázisú rendszer. Az oxigén gáz, és ezt a gázt el kell juttatni a szilárd elektródhoz, ami viszont egy pórusos vezető. Az ionok szabad mozgásának biztosításához szükség van elektrolitra is, ami pedig folyadék. A mai napig nem sikerült olyan jól működő pozitív elektródot kitalálni, ahol az elektronok leadása és felvétele elegendően gyors lenne. További probléma, hogy az oxigén bepumpálásának hatására kiszáradhat az elektród. Ha viszont sikerül megoldani ezen kihívásokat, és sikerül létrehozni egy jól működő lítium-levegő akkumulátort, az óriási dolog lesz. Az oxigén ugyanis mindenhol rendelkezésre áll, nem kellene tehát magunkkal vinni a katódanyagot, hanem a levegő oxigénjét használnánk arra, hogy zárjuk a redukciós-oxidációs kört. Ezáltal extrém módon meg lehetne növelni a fajlagos energiát.
A teljes cikk itt olvasható! 

Felére csökkenhet az akkumulátorgyártás költsége

 A Tesla bemutatott egy saját fejlesztésű és gyártású, terjedelmes akkumulátorcellát, 4680 néven. Az új cellának katódfül nélküli kialakítása van, amely jelentős technológiai módosítás. Ötször több energiával, hatszor nagyobb energiával, 15 százalékkal nagyobb hatótávolsággal rendelkezik, mint a Model 3-ban és a Model Y-ban használt jelenlegi Panasonic 2170 cellák.

Csak az akkumulátor cellájának módosított alakja és mérete 14 százalékkal csökkenti a kWh-költséget, de ezt a tervek szerint még tovább faraghatják Elon Musk mérnökei. A rövid távú cél az, hogy 2022-re elérjék a 100 GWh-t, 2030-ig pedig évi 3 TWh-t. Ez a hatékonysági szint az új akkumulátor kapacitásával kombinálva 32%-kal csökkenti a kilowattóránkénti költséget.

A Tesla házon belüli akkumulátor-összeszerelő vonalának részeként katódgyárat épít Észak-Amerikában. A következő negyedévben egy teljes körű újrahasznosító gyárat is tesztel a nevadai Gigafactory 1 gyárban. Az akkumulátorok cellákból, illetve modulokból épülnek fel. Muskék régóta szerették volna elengedni a modulokat, és idén be is mutatták, hogy miként fognak kinézni a jövőben az akkumulátortömbök: egy platformon helyezik el az összes hengert, amelyeket belegyártanak fixen csatlakoztatva az akkumulátorplatform aljához és tetejéhez, körülöttük égésgátló anyaggal töltik fel a teret, hogy megakadályozzák az öngyulladást. Ezzel egy rettenetesen erős tömböt alakítanak ki, amely az autó jelentős teherviselő eleme lehet. Az elemgyártás egyszerűsítése érdekében az egy darabból álló öntvény döntő fontosságú. A Teslának saját ötvözetet kell kifejlesztenie hőkezelés és bevonatok nélkül. Musk szerint a Tesla akkumulátorai az autó „szerkezeti részei” lesznek, akárcsak a repülőgépek szárnyai üzemanyagtartályként, ami hatékonyan „negatívvá” teszi az akkumulátor súlyát.
A teljes cikk itt olvasható!

Nikola és Tesla rivalizálása

[SZÖVEG] Az autóipari fejlesztéseket nemcsak a jobb gyártástechnológia, a hatékonyabb energiaellátás motiválja, de vannak brandek között lezajló óriási harcok. Idén többször beszámoltunk a két elektromosautó-gyártó küzdelméről, a Tesla és a versenytársként meghatározott Nikola küzdelmeiről. Nikola és a Tesla számos témában rivalizálnak és vitáznak, Nikola hidrogén-üzemanyagcelláiról, a Tesla Semi teherautó tervezéséről és persze elektromos pickupjaikról, a Cybertruckról és a Badgerről. Már az a tény, hogy mindketten Nikola Tesláról elnevezett elektromos járműgyártók, alapvető ok lehet arra, hogy a vállalatok folyamatosan konfliktusban legyenek. Nikola be is perelte a Teslát szabadalmi jogsértés miatt, 2 milliárd dollárra, azzal vádolva Elon Musk cégét, hogy a Semi teherautójuk túlságosan hasonlít a Nikola One-ra. A két évvel ezelőtt indított per a mai napig tart. Közben a rajongók azon vitatkoznak, hogy a Tesla Cybertruck vagy a Nikola Badger a jobb.

Mindeközben a Nikola megállapodott a GM-mel, hogy egyesítik erejüket: szeptember 8-án a General Motors bejelentette, hogy partnerséget kezd a Nikola Motor Company-val. Közös céljuk, hogy a Nikola Badger, hidrogén-üzemanyagcellás elektromos jármű (FCEV) piacra dobása minél előbb megtörténjen. A General Motors (GM) Nikolával kötött szerződésének bejelentésével a hidrogén-üzemanyagcellás meghajtású kisteherautó egy lépéssel közelebb is került a piacra dobáshoz. Az egyezmény szerint a GM megvásárolta Nikola részvényeinek 11 százalékát, mintegy 2 milliárd dollár értékben. Cserébe a GM gondoskodik a Badger pickup gyártási folyamatairól, és a jövőben más modellek létrehozásában is részt vesz – a Nikola Tre, Nikola One, Nikola Two és NZT modellekében –, mérnöki munkával és gyártástámogatással.
A teljes cikk itt olvasható!

Lemondott a Nikola alapítója

Nem telt el 2 hét a GM-Nikola együttműködés bejelentésétől, amikor súlyos vádak érték az amerikai autóipari vállalatot, aminek hatására le is mondott ügyvezetői pozíciójáról az alapító, Trevor Milton.

Nikolát csalással és félrevezetéssel vádolta meg a Hindenburg Research, a Nate Anderson elemző által vezetett pénzügyi kutatócég szeptember 10-i jelentésében. Bár Trevor Milton tételesen cáfolta az őket ért vádakat – pl. nem is létezik az akkumulátor-technológia, amit bejelentettek, a társaság még egyetlen kamiont sem dobott piacra, a tőzsde mégis magasabbra árazta be, mint a Fordot –, és a Hindenburg Research jelentését „hamisnak és rágalmazónak” nevezte. Milton minden jogköréről lemondott a cégen belül, de a részvényeit megtartja.
A teljes cikk itt olvasható! 

IoT - Hol van ebben az üzlet?

A jövő biznisze az emberiség a technológia kapcsolatán alapul, ami az adatok intelligens feldolgozásával veszi kezdetét. Az ipar és a gazdaság fejlődéséhez szükséges irányvonalban − Széchenyi után szabadon − digitálisan kiművelt emberek sokaságára van szükség ahhoz, hogy egy nemzet gazdasági ereje növelhető legyen. A dolgok internetre kerülése megváltoztatja a körülöttünk lévő világ működését, az infrastruktúrától kezdve az iparon át az egészségügyig mindent átformál.

A világ minden táján és minden iparágban vállalatok ezrei bizonyítják, hogy az IoT több mint hype, hiszen jelentős hatást gyakorol az összes iparágra, csakúgy, mint a mezőgazdaságra, az egészségügyi ellátásra, a szállításra, az oktatásra, a közművekre és még annyi minden másra.
A teljes cikk itt olvasható! 

Az adatokból pénzt csinálni és tanulni egyaránt lehet

Az új technológiák segítik és igénylik is a vállalati adatok módszeres feldolgozását, használatát. Nincs olyan digitalizációhoz kapcsolódó fogalom, amely ne az adathoz vezetne vissza. Biró Szabolccsal, a HiflyLabs fejlett analitikai üzletágának vezetőjével, mérnök-informatikus-szociológus-data scientisttel beszélgettünk a minden szinten megjelenő tanulásról, amely segíti a kis- és nagyvállalatokat az adatos gondolkodás és a sikeres adatos projektek felé való nyitásban.

GyártásTrend: Ha csak egy fogalmat mondhatna az ipar 4.0-val kapcsolatban, mi lenne az?
Biró Szabolcs: A tanulás. Mind az ipari oldalon, mind az adatelemzési fronton lévő szállítók részéről közös tanulási folyamatnak kell megvalósulnia. Amelyik adatos cég részt vesz egy projektben, annak meg kell ismernie a megbízó cég működését, amelyik vállalat pedig belevág egy big data projektbe, ott adatos tudást kell szerezniük a dolgozóknak, döntéshozóknak, vezetőknek.

GyT.: Mik a legjellemzőbb akadályozó tényezők abban, hogy sikeres legyen egy adatos projekt?
B. Sz.: Több akadály is útját állhatja egy kezdeményezésnek, én három fontos tényezővel találkoztam, amely blokkolhatja az előrehaladást. Egyrészt a helyi szakértőkben, mérnökökben, technológusokban könnyen kialakulhat ellenérzés azokkal szemben, akik kívülről érkezve próbálnak javaslatot tenni arra, hogy mit is kellene másképp csinálni. Főleg, ha valaki már 10-15-20 éve dolgozik egy adott területen, a megszokásai és a mély helyismerete miatt – egyébként érthető módon – hajlamos némi szkepszisre a digitalizációval, adatokkal kapcsolatban. Másrészt előfordul, hogy egy sikeres adatos projekt után az érintett szakértőknek meg kell magyarázniuk, hogy eddig miért nem azon a hatékonyságon működtek a folyamatok, ami az adatalapú megközelítéssel elérhetővé vált. Ha egy munkatárs tart ettől, akkor könnyen magában tarthat információkat, és nem kapcsolódik be a közös adatgondolkodásba. Az erőforráshiány a harmadik dolog, ami hátrasorol egy-egy big datás projektet.

Az optimális felállás az, amikor a vállalat minden kapcsolódó területéről szakemberek és a döntéshozók közösen ötletelnek az adatprojektet megvalósítókkal.

A teljes cikk itt olvasható! 

Termelékenyebb emberek, duzzadó bevételek

Az iparban minden másodperc számít. A modern, automatizált gyártósorok soha nem állnak le, és még a legkisebb hiba is a tervezésben vagy a gyártásban milliókba kerülhet. Ez az egyik oka annak, hogy a virtuális, a kibővített és a vegyes valóság megvetette a lábát az iparban.

Felbecsülhetetlen értéket hordoz a VR-nek az a képessége, hogy a gyártás megkezdésétől kezdve a végtermék szélsőséges használatának teszteléséig és annak eredményéig szimuláljon mindent azonnal, és – egy prototípus legyártásához és valós teszteléséhez képest – ingyen. A VR-technológia megváltoztatja a gyártást.
Az IAR számítógépes látást használ (általában beágyazott rendszerek formájában) vizuális prototípusok és digitális szimulációk készítésére, amelyek jelentősen csökkenthetik a kutatás-fejlesztés költségeit és a piacra dobás idejét. Segíthet az összeszerelésben, lehetővé téve a rajzok és utasítások megjelenítését a munkavállaló látóterében, elősegíti a képzést, és még a minőségellenőrzést is javítja. Az autóiparban láttuk, hogy a Ford, a Volvo, az Audi és a Toyota kísérletezik a Microsoft HoloLensszel, és sok terméktervező alkalmazza ezt a technológiát, amely lehetővé teszi a formatervezésük digitális megjelenítését a gyártás előtt. Ahogy a mesterséges intelligencia is hozzáférhetőbbé és szokásosabbá válik, számíthatunk arra, hogy az IAR-eszközök is okosabbak és pontosabbak lesznek, és kapcsolódnak olyan támogató technológiákhoz, mint például a hangvezérlés.
A teljes cikk itt olvasható! 

Hogyan tudja kivédeni egy kisvállalat a kibertámadásokat?

Az ipart átformáló digitalizáció gyakorlatilag felfogható elektrifikáció 2.0-ként. Az IoT-eszközök már nem újak a piacon, de még közel sem érték el teljes potenciáljukat, az 5G megjelenése azonban ezt fokozatosan berobbantja, először a nagyvárosokban, majd mindenütt a világon. Ezzel együtt pedig manapság minden olyan vállalatnak, intézménynek, amely hálózatba kötött berendezéseket használ – routereket, gépkocsikat vagy épületgépészeti berendezéseket –, jelentős mértékben foglalkoznia kell a kiberbiztonsággal.
Ahogyan az adatok mindinkább elosztottá válnak, hitelességük igazolása is egyre fontosabb lesz – ezért szélesebb körben elterjednek a blockchain-technológiára épülő, nyilvános, megváltoztathatatlan iktatórendszerek. Az adatokat a jogi papírmunka is követi a felhőbe, az elektronikus dokumentumok szerepének jelentősége is nő – további lendületet adva a digitális aláírásokat kezelő, nyilvános, blockchain alapú megoldásoknak, amelyek lassan kiszorítják majd a meglévő, egyedi szolgáltatásokat.
A teljes cikket itt olvashatja! 

Fókuszban a koronavírus-járvány

A koronavírus-járvány kapcsán az új technológiák használata is evidenciává vált, így előtérbe került a mesterséges intelligencia is: óriási szerepe lett az algoritmusoknak a diagnosztikában és a gyógymódok kifejlesztésében is. Ezekről beszélgettünk Szabados Leventével, aki az AI Partners vezető mesterségesintelligencia-szakértője és a Frankfurt School of Finance and Management docense.
Az AI-n belül leginkább gépi tanulásról beszélünk, amelynek sajátja, hogy nagy mennyiségű, strukturálatlan adatból képes predikciókat végezni egy olyan adatpontra, amelyet még nem ismerünk. Látható, hogy ilyen jellegű pandémia keletkezése, jelenléte és elmúlása előrejelzésére is felhasználható. Egyrészt, ha már tudjuk, hogy van egy ilyen járvány kitörőben, akkor nem triviális megjósolni – tekintetbe véve az adott szociális hálózatot –, hogy milyen módon terjed majd a betegség, előre jelezhető a területi vagy globális terjedés mintázata, gyorsasága. Másrészt meghatározható az érzékeny populáció, amely külön figyelmet érdemel, mert különböző okok miatt veszélyeztetettebb. Ha már konkrét páciensről beszélünk, akkor tudunk AI-val a túlélési esélyeire előrejelzéseket adni, illetve arról, hogy milyen súlyossággal lép fel nála a betegség. A kialakult betegség esetén, a diagnózis során használhatunk AI-algoritmusokat. Látható volt a járvány kitörésekor, hogy a diagnosztikai állomások meglehetősen leterheltek lettek, de csak amíg nem állt rendelkezésre annyi genetikai információ a COVID-19-ről, amellyel teszteket lehetett volna létrehozni, addig az elsődleges diagnosztikai eljárás a tüdőröntgen volt. A képalkotó módszerekkel létrehozott eredmények elemzésének automatizálásában az AI-módszerek élen járnak.
A teljes cikket itt olvashatja! 

Fertőzésmegelőzés, sterilizálás

Hogyan lehet az orvosi hulladékot ártalmatlanítani a környezet veszélyeztetése nélkül? Milyen eszközök állnak rendelkezésre, ha afrikai sertéspestis tizedeli a vaddisznóállományt, hogy lehet az állati tetemeket fertőzésmentesen szanálni? Vácott ilyen, egyedülálló gőzsterilizáló berendezéseket gyártanak, amelyeket világszerte használnak egészségügyi, gyógyszerészeti és mezőgazdasági területeken.

Az egészségügyi ágazatban keletkező hulladékok jelentős része baktériumokat, vírusokat, élősködőket és gombákat tartalmaz, így a fertőzés kockázata nagy. Gondolunk itt a laboratóriumokból származó különböző tenyészetekre, az operációk, boncolások során létrejött hulladékokra, a kötésekre, a testnedvekkel erősen szennyezett ruhadarabokra, de ide tartoznak a különböző eszközök is, amelyek jellemzően egyszer használatos termékek, mint például a vérdializáló berendezések, csövek, szűrők, tűk, szikék. A szúró- és vágóeszközökön, infúziós készleteken túl a patológiai hulladékok – szövetek, szervek, testrészek – is fertőznek.

Azon kórházi hulladékok, amelyek nehézfémet vagy klórt tartalmaznak, környezetkárosító anyagokat juttathatnak a légkörbe égetésük során. Ha ezeket a fertőző melléktermékeket eltemetik, akkor pedig a talajvíz szennyezését kockáztatják, így a kórházi hulladékok kezelése leginkább akkor hatékony és környezetkímélő, ha a helyszínen ártalmatlanítják. A Celitron olyan integrált gőzsterilizáló és aprítóberendezéseket (ISS) gyárt, amelyek hatékonyak, környezetbarátak, és jóval kisebb beruházással telepíthetők, mint egy megfelelő szűrőkkel ellátott hulladékégető kiépítésének költsége.
A teljes cikket itt olvashatja!

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés